Nagyszabású környezetvédelmi partnerségi program tető alá hozásával debütált Colleen Bell, az új amerikai nagykövet Magyarországon. A Fenntartható Egyetemi Hálózat (Sustainable University Network, SUN) program keretében 30 ezer dollárral (mintegy 811 millió forinttal) támogatnak környezetvédelmi tevékenységet folytató diákcsoportokat. E program keretében tartott előadását Dr. Andrew Gillespie, az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) Nemzeti Kitettséget Kutató Laboratóriumának igazgatóhelyettese a Közép-európai Egyetemen (CEU) február 2-án. A kiváló amerikai szakember a következő hónapokban a Soproni Egyetemen oktat majd.
A mostani előadás középpontjában a klímaváltozásnak az észak-amerikai és európai erdőkre gyakorolt hatása állt. Gillespie olyan széleskörűen elterjedt tévhitek megcáfolásával indított, melyek a klímaváltozás-tagadók érvelésében újra és újra visszaköszönnek. A legfontosabb, hogy bár a jelenlegi prognózisok is „csak” átlag 2-4 °C emelkedéssel számolnak az évszázad végére, ami „nem tűnik olyan vészesen soknak”, valójában ez a változás felelős a manapság tapasztalt újszerű és gyakran szélsőséges időjárási tendenciákért: melegebb nyarak és enyhébb telek, felmelegedő világtengerek, a sarkvidéki jég rohamos olvadása, változó esőzési minták, árvizek, aszályok, hurrikánok és viharok. „Több energia-kibocsátás, több szélsőséges időjárási jelenség” – vonta le az egyszerű tanulságot Gillespie.
A folyamat legnagyobb vesztesei az amúgy is féktelen tempóban irtott erdők, amelyek a szén-dioxid kiválasztásával leginkább ellensúlyozhatnák a felbolydult légköri viszonyokat – nem mellékesen a Föld legtöbb kihalásban lévő állatfajtájának is ők adtak eddig otthont. A klímaváltozás az erdők számára jelentős stresszhatás, mely fokozza sérülékenységüket. Ahogy az immunrendszer gyengülése kiszolgáltatottabbá teszi az embereket a különböző betegségeknek, ugyanúgy betegszenek meg az erdők is. A betegségek, erdőtüzek, rovarok által terjesztett fertőzések és a biodiverzitás (faji sokféleség) elvesztése mind-mind a növekvő stressz következményei. „Az állatok jobb életfeltételeket biztosító élőhelyekre vándorolnak, a fák nem mozognak ilyen gyorsan. Elveszítjük az erdőket, aminek hatására még több szén-dioxid keletkezik, ami tovább gyorsítja a klímaváltozást.”
Magyarországon és a mérsékelt kontinentális régióban a szú, a gyapjaslepke és bizonyos penészfajták terjedése ronthatja leginkább az erdők egészségét, a bükköt akár teljesen el is veszthetjük. Az erdők mellett a városok is megszenvedik majd ezeket a változásokat, hiszen az egyébként is szennyezett levegőben élő, kevés vízhez jutó fák eltűnésével a jobb levegő és az árnyék lehetősége vész el. A felmelegedési folyamat ráadásul hosszabb távon épp az ellentétébe csaphat át. Számos bizonyítékunk van rá, hogy az első jégkorszakot is hasonló folyamatok – a légkör összetételének megváltozása és nyomában a fajok nagy részének kihalása – előzték meg. A különbség az, hogy mi tudatában vagyunk annak, milyen következményekkel jár a gázkibocsátás, így tenni is tudunk ellene. A klímaváltozás elleni fellépés azonban csak új erdők telepítése és a meglévők egészségének fenntartása mellett lehet igazán hatékony.
Az arányokat érzékeltetendő: Magyarországon mintegy 2 millió hektár erdő van, ami területarányos összehasonlításban jó eredmény Európában. Az észak-amerikai kontinensen viszont mintegy 80 magyarországnyi erdő védelméről kell gondoskodni. „Változtatnunk kell a társadalom erdőkkel szembeni elvárásain és viselkedési szokásain; át kell értékelnünk, hogy mit várunk, mire van szükségünk az erdőktől, és mennyit vagyunk hajlandók ezért cserébe visszaadni nekik.” – zárta előadását Gillespie.
Szerző: Hojdák Gergely
