Mesterséges energia sziget az Északi-tenger közepén
2015. augusztus 08. írta: .ecolife.

Mesterséges energia sziget az Északi-tenger közepén

A belga kormány egy mesterséges sziget kialakítását tervezi az Északi-tengeren. A „Der Spiegel” német lap szerint a projekt az „iLand” nevet kapná, s megoldaná az ország áramellátási problémáit: szélenergia raktározására képes szivattyús tárolómű épülne a szigeten, mely egy mandulaformájú gyűrű látványát nyújtaná fentről nézve, kék „pupillával” a közepén.

Nem véletlen, hogy Belgium elkezdte a különös sziget tervezését: az elkövetkezendő években több száz szélkerék épül majd öt új szélparkban az országban; ezek a szélerőművek időnként több áramot termelnének, mint amire szükség lenne. A mesterséges homoksziget ezt az energiatöbbletet hivatott majd tárolni. Éjjelente, amikor alacsony az áramigény és a szélkerekek áramtöbbletet termelnek, a tengervíz kipumpálásra kerülne a gyűrűből. Amikor viszont igen magas az áramigény (például reggelente), a vizet visszaengednének víz alatti turbinákon keresztül a szigetgyűrűbe. Az energia sziget így 500 megawatt előállítására lenne képes négy órán keresztül, és a világ első tengeri energiatárolója lenne!

Holger Rogall, a Berlini Közgazdasági és Jogi Egyetem fenntartható gazdálkodás professzora szerint azonban a szélenergia tárolása még nem aktuális téma, hiszen nem kerül elég szélenergia előállításra, melyet aztán tárolni lehetne, illetve az előállított áram még közvetlenül betárolható a hálózatba. A fentebb említett szélenergia park kiépítésével azonban az elkövetkezendő tíz-húsz évben megnő majd a tárolás jelentősége, s ezáltal a mesterséges sziget is komoly szerephez juthat. A mesterséges sziget létrehozása egymilliárd euróba kerülne, de fontosak az ehhez hasonló projektek, hiszen – tekintettel jövőnkre - elengedhetetlen az újabb és újabb tárolási módszerek feltérképezése, kipróbálása.

Jean-Marie Dedecker belga ellenzéki politikus kritikával illette a projektet. Szerinte az évi nyolcmillió euró fenntartási költség bizonyos cégeknek aranybánya lenne, és a politikus arra is rámutatott, hogy nem készültek vizsgálatok arról, hogy milyen káros áramlatok keletkezhetnek a medence ürítése és feltöltése következtében, így a sziget akár negatív hatással is lehet az ökorendszerre.

Abban az esetben, ha engedélyezik a sziget megépítését, mindenképpen környezetvédelmi szakvélemény kerül kiállításra. A sziget építésére és beüzemelésére így is várnunk kell: ha minden terv szerint megy, ez 2021-ben történhet meg.

Szerző: Haraszti Mária

A bejegyzés trackback címe:

http://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr987675290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2015.08.09. 09:13:42

Iszonyat ára van (főleg az üzemeltetés hihetetlen), de az ötlet amúgy zseniális.

pamut 2015.08.09. 16:38:18

Ilyen a Balcsiba is lehetne.

adg 2015.08.09. 16:38:56

Ez egy érdekes ötlet, tetszik. Nem tudom persze, hogy megéri-e, majd az okosok eldöntik, aztán kiderül, ki a hülye.

Ez viszont: "a tengervíz kipumpálásra kerülne a gyűrűből"
Javaslom százszor leírni, hogy a "tengervizet kiszivattyúznák a gyűrűből." Lényegesen magyarosabban hangzik, és magyarul nem kipumpáljuk, hanem kiszivattyúzzuk a vizet valahonnan.

Na mindegy, a cikk tényleg érdekes volt, köszi. Megyek, keresek róla még valami infót.

grigorij 2015.08.09. 16:39:06

Lássuk be, Hollandia évekkel ezelőtt nekilátott az apály/dagály rendszer kidolgozásának. Az egyszerűbb is, hiszen a most gátakkal lezárt, védett területeknél a gátakba kell a zsiliprendszert, turbinákat beépíteni.
Oda-vissza dolgozik...
A belga ötlet a bős−nagymarosi erőműrendszerhez tervezett prédikálószéki szivattyús energiatározóhoz hasonló.

szemi90 2015.08.09. 16:39:11

Simán az ár-apály jelenséget kihasználni nem lehetne? Oda-vissza működne...

Hjudit 2015.08.09. 16:39:28

Miért nem ár-apály erőműveket építenek? Tengerpart van,és amíg van Hold, addig működik is :)

theograf 2015.08.09. 19:11:12

Ja, nem tudom minek keverik bele a szelet..

tyberius 2015.08.09. 19:33:42

Szerintem ez a rendszer is ki tudja használni az árapály-jelenséget, mivel apálykor kevesebb energia kell a víz kipumpálásához, míg dagálykor nagyobb nyomással áramlik vissza. De alapvetően nem ez a célja, hanem az, hogy akkor termeljen áramot, amikor éppen szükség van rá. És mint minden ilyen rendszernek, ennek is gondot fog okozni az építkezés és a mesterségesen keltett áramlások okozta környezetterhelés. De talán még így is környezetbarátabb és olcsóbb, mint tartalék fosszilis erőműveket vagy akkumulátorokat rendszerbe állítani.

Balt 2015.09.20. 11:58:12

@tyberius: Kb. ez lehet a helyzet. Nem vagyok tengerbiológus, de a környezeti (biztonsági stb.) kockázatát csekélyebbnek látom egy szárazföldi hasonlónál.

Balt 2015.09.20. 11:58:15

@grigorij: Ja, csak az ár-apály üteme nyilvánvalóan eltér a mindenkori napi fogyasztási igénytől és pont úgy nem szabályozható, ahogy a szélerőművek.

Igen, a fenti megoldás a prédikálószéki tározós mű tengeri megvalósítása, nagyobb mennyiségben csak hasonlóan tárolható ma a "villamosenergia".

Pák Balázs 2015.09.20. 12:31:17

@Balt: en ugy kepzelem az ar-apaly jelenseget, hogy az folyamatosan mukodik. A dagaly es az apaly szintje valtozo, a hold aktualis tavolsaganak fuggvenyeben, igy az aramlas sebessege is valtozo termeszetesen. Viszont folyamatosan tud aramot termelni, ellentetben a szeleromuvel. Tehat annal lenyegesen megbizhatobb. Szoval annyira nem gond a szabalyozhatatlansaga, elvileg lehetne akar csucseromunek is meretezni, es lekapcsolni a turbinakat a halozatrol, amikor nem kell. Elvileg.