Vajon milyen hatással vannak a környezetre és az emberi szervezetre az ünnepségekkor ellőtt pirotechnikai eszközök? Augusztus 20-a alkalmából erre a kérdésre kerestük a választ.

Több tízezer pirotechnikai eszközt használnak el az augusztus 20-i rendezvény során, így joggal merül fel a kérdés: a megannyi kemikáliát tartalmazó tűzijátékok károsak-e avagy sem. Először is tisztázni kell, hogy a különféle eszközök úgynevezett bontási (tűzijáték-effektet mutató) magassága - és így a környezetszennyezési kockázat mértéke is - eltérő.

A tűzijátékok előállítására és használatára szigorú előírások vonatkoznak az Európai Unióban, ám a termék természete folytán óhatatlanul emberre és környezetre veszélyes vegyületek keletkeznek az égés során. Egy 2007-ben megjelent tanulmányban azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol a tűzijáték a levegőminőségre. Milánói és firenzei kutatók megállapították, hogy a tűzijátékot követő órában a légkörben kimutatható stroncium szintje a 120-szorosára emelkedik. A mangán 22-szeres, a bárium 12-szeres, a kálium 11-szeres, a réz hatszoros emelkedést mutatott.

Augusztus 20-án is rövid időre jelentősen megemelkedik a budapesti tűzijáték hatására a főváros levegőjének nitrogén-oxid-tartalma, és nőtt a szén-monoxid mennyisége is a város felett, de a mért értékek az ünnepség után nem érik el az egészségügyi határt, így a hatása elenyésző. Ám nem árt óvatosnak lenni, ugyanis minél közelebbről élvezi valaki a tűzijáték ragyogását, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a robbanótöltetek égése során keletkező mérgező vegyületek valamelyikével érintkezhet.

A tűzijátékok által a levegőbe kibocsátott anyagok viszonylag magasan, 150-200 méteren jelennek meg, ahol olyan mértékben szétoszlanak, hogy nem kell nagyobb egészségkárosító hatással számolni, de a petárdák által okozott környezetszennyezés következményekkel járhat.

források és képek: mno és origo