A IV. Ökopszichológia napokon Dr. Gálhidy Lászlóval beszélgettünk, aki a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője 12 esztendeje. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a szakmát jól kiismerjük, a megoldásokat pedig lássuk, megtaláljuk. Két részes interjúnk során kiderül, hogy milyen a magyarországi ’erdő helyzet’, s az is, hogy milyen szerepük van az őserdőknek a klímaváltozás szabályozásában.

Kedves László, kérlek, mielőtt belecsapnánk a nehezebb témákba, mondd el nekünk, miért éppen az erdők szerelmese lettél és mit jelentenek ők számodra?

Gyerekkorom óta szeretem az erdőket szeretek bennük mozogni.  Szüleim, távolabbi rokonaim szívesen vittek bennünket, gyerekeket kirándulni. Számomra az erdő mindig egy otthonos közeg volt. Aztán később az egyetemen találkoztam olyan témavezetővel, aki által lehetővé vált, hogy a Mátrában egy érintetlen erdőben kutathassak. Ráadásul pont abban az erdőben történt mindez, ami tulajdonképpen az egyetlen magyarországi őserdőnek tekinthető.

Milyen szerencsés voltál. S valóban ez az egy őserdő van ma Magyarországon?

Lényegében ez az egy, igen. Ez is egy főúri vadászterületnek egy kisebb maradványa, aminek az elmúlt ötven évben sajnos még tovább csökkent a területe. Jelenlegi mérete kb. 140 hektár, védőzónával együtt. Nyílván emellett van még néhány olyan erdőfolt, ami erdőrezervátumként is védett, de ami igazán őserdő abból ez az egy van, a Kékes Erdőrezervátum, ahova csak engedéllyel lehet bejárni.

Kicsit beszéljünk akkor arról, hogy mit is jelent pontosan az őserdő, hogy mindannyiónk számára legyen tiszta, miről is beszélünk.

Egészen precíz meghatározása valójában nincsen, de, ha mégis meg kell határozzuk, akkor az őserdő egy olyan erdő , amiben nincsen erdőgazdálkodás vagy más jelentős emberi behatás, s, ha visszamegyünk az időben, ilyenre korábban sem került sor. Lényegében egy érintetlen tájról beszélünk. Ilyen erdőket elszórtan lehet még találni Európában.

Miért fontosak az őserdők az ember szempontjából?

Azért fontosak- és saját tapasztalatból is mondom-, mert amíg egy ilyet nem lát az ember, addig nem tudja milyen igazából egy erdő. Az a formavilág ami ott van, teljesen elüt a megszokott erdőkétől. Egyrészt vannak benne ugye hatalmas nagy fák, s lehetnek olyan idős fák is, amelyeknek egy méternél is nagyobb az átmérőjük. S ami szintén nagyon fontos még -amiről sokszor elfeledkezünk, pedig meghatározó része az erdő életének-, az az, hogy egy őserdőben a fák többnyire állva halnak meg, illetve a maradványaik minden esetben ott maradnak a talajon körülöttük. Miért fontos ez? A letört koronák, a gyökerestől kifordult fák, az elhullajtott testrészei a fának - ágai, levelei-, mind-mind a talaj tápanyagellátásáért felelnek. Így épül újjá és erősödik meg az erdő immunrendszere, amit nem kell magyarázzunk, hogy miért fontos.

Fontos még megemlíteni, hogy az emberi szemnek is nagyon tetsző, ahogy az erdő éli az életét zavartalanul. Ahogy egy holtfa tetőtől talpig elveszíti levélzetét és mintegy szobor áll így a tájban. A földön elfekvő fák is nagyon festői képet mutatnak, pont azért is, mert emberi hatástól teljesen mentesek. Ott ahol fiatal facsemeték bújnak elő, ahol a lombsátor megnyílik kicsit és több fény áramlik a talajra ott elkezd felújulni az erdő. Mindez rendkívül harmonikus benyomást kelt, kicsit mintha egy parkban járnánk, annak ellenére, hogy nem ember hozta létre, hanem természetes folyamatok. Ezek a benyomások, élmények, amik egyrészt nagyon fontosak, ha az ember és az erdő kapcsolatáról beszélünk. Ez egyfajta rekreáció, lehetőség az önismeret mélyítésére, tudásunk gyarapítására.

Tulajdonképpen szerintem ez a legfontosabb szerepe. Mert ezekből az erdőkből lehet megismerni, hogy bármilyen erdő, hogyan működik. Ők az alap. Az etalon, ha úgy tetszik.

És klímavédelmi szempontból mi az őserdők szerepe?  Ha egyre több és több őserdő lenne körülöttünk, az számunkra mit jelentene?

A fizikai jóllétünk szempontjából nagyon fontos hogy erdők vegyenek minket körül. Ezek stabilak és egészségesek kell legyenek ahhoz, hogy ezt a szerepüket hosszú távon be tudják tölteni. Az őserdőkre pontosan ez a stabilitás jellemző, hogy nagyon összetettek, nagyon változatosak és lényegében az összes faj megtalálja benne az életfeltételeihez szükséges körülményeket. Ezért a működése hosszú távon biztosított, mert összetett és sokféle. A klímaváltozáshoz közvetlenül így kapcsolódik, hogy hosszú ideig számíthatunk rájuk, hiszen kevésbé sérülékenyek, mint a gazdálkodás céljából ültetett erdők.

A rovarkártevőkkel szemben is nagyon ellenálló az őserdő, pont azért mert nagyon változatos és sok fajból álló rendszer, ezért nem tudnak benne úgy elterjedni a különféle kórokozók.

Védelmet nyújthat az őserdő más, hozzá közel álló tájegységek számára is? Pl., ha több őserdő venné körül a különféle mezőgazdasági területeket, akár közvetetten őket is védhetné az invazív fajok elterjedésétől?

Védelmet jelenthet, igen, én úgy gondolom. A jövevényfajok voltaképpen nehezen tudnak behatolni egy természetes tájba, pont azért mert valamilyen ellenséggel jó eséllyel szembetalálják magukat.

A klímastabilizálásában fontos, hogy legyen egy egészségesen működő erdőterület, mert azok a fajok, amik az adott erdőhöz tartoznak, jelenlétükkel egyfajta kontrollt biztosítanak, nemcsak az erdőben, hanem egy kicsit azon kívül is.

Az interjú második részét következő cikkünkben olvashatják.

Bolla Anita