CSR különböző arcai - CSR made in Germany & Sweden
2015. május 24. írta: .ecolife.

CSR különböző arcai - CSR made in Germany & Sweden

A CSR különböző arcai - CSR made in Germany & Sweden címmel tartotta 2015. május 19-én a CSR Hungary üzleti reggeli sorozatát a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Székházában. Az előadássorozat központi kérdése, amelyre ez alkalommal német és svéd cégek példái adtak választ, hogy egy ország nemzeti társadalmi felelősségvállalása hogyan és mivel tudja támogatni egy másik ország CSR-ját.

csr-konf-72.jpg

Magyarországon a CSR Hungary 2006-tól járul hozzá a fenntartható és felelős üzleti megoldásokhoz. Rendszeres fórumjain, akárcsak ezen az üzleti reggelin is, szakmai ismereteket közvetít a gazdasági szektor döntéshozói felé. Takács Júlia, a szervezet ügyvezető igazgatója és egyben csr tanácsadója a világ kontinenseinek eltérő üzleti és társadalmi modelljeire világított rá előadásában.

Összevetette Amerika tulajdonosi kapitalizmusát (versenyképes piac, új technológiák exportja), Európa szociális piacgazdaságával (állam és magánszektor közös megoldásai), de kitért Dél-Korea, Japán, India és Kína kapitalizmusára is, amely környezeti és munkajogi szempontból is nagyobb odafigyelést igényel.
Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a német csr-kultúra sajátosságait vázolta. Ő a családi vállalkozásoknak tulajdonít kiemelkedő szerepet a fenntarthatóságon és felelősségvállaláson nyugvó német üzleti modellben. A családi vállalkozások ugyanis sokkal erősebben kötődnek a dolgozókhoz és a helyi közösségekhez, így eleve hosszú távon, akár nemzedékekben gondolkodnak. A környezetvédelmi fókusz, magában foglalva az energiaellátás és energiahatékonyság problémáját, egy másik kulcsfontosságú német csr-kezdeményezés - tette hozzá a szakértő.

És végül, hogy hazai példát is említsünk, Takács János, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület elnöke előadásában kitért olyan, a főváros és a támogató svéd vállalatok segítségével létrehozott úttörő projektekre, mint Budapest Első Öko játszótere, a Green City Park, a kerékpáros szerviz-, információs- és találkozópont a Vérmezőnél vagy az Angyal István Park. Mindezen kezdeményezések mögött a komplex rendszerben való gondolkodás áll, ahogy Takács Júlia is fogalmazott, a gazdaság, társadalom, környezet dimenziókat nem szabad figyelmen kívül hagyni, és ebben mind egyetértettek a fórum szakértői.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr707548058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.