Közösségi kertészkedés a nagyvárosban
2017. február 02. írta: Ecolife

Közösségi kertészkedés a nagyvárosban

Január 28-án a Skandináv Ház Alapítvány szervezésében a közösségi kertekről és a városi kertészkedésről tartott előadást Udvarnoki Tünde, a Grund közösségi kert tagja.

kk16_resize.jpg

2010 óta vannak közösségi kertek hazánkban, melyek száma mára már meghaladja a harmincat is, s ennek közel fele Budapesten található. Történetük egészen visszanyúlik a II. világháborúhoz, melynek következtében az élelmiszerhiány sújtotta Angliában megjelentek az első ilyen kertek. Ezt követően a '60-as évek társadalomkritikájaként már az USA-ban is elterjedtek a közösségalkotás jegyében. És valóban, ez a tevékenység csak részben szól magáról a kertészkedésről, hiszen mindeközben kialakul az emberekben egyfajta felelősségtudat, az egészségmegőrzés, valamint a környezetvédelem is fontossá válik, és fejlődik a közösségi kultúra, szerveződés.

A városi kertészkedés során különböző korú és hátterű emberek szerveződnek közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják, hiszen így környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói lesznek a városnak. Nem utolsó sorban pedig a kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

kozosseg-kert.jpgUdvarnoki Tünde többek között mesélt személyes élményeiről is a Berlinben és Helsinkiben található városi kertészetekkel kapcsolatban. Berlinben egy régi szemétlerakóhelyet kaptak meg művelésre a helyi lakosok, melyet olyan szuperül sikerült feljavítani, hogy azóta a kert - név szerint Prinzessinnengärten - mellett például egy vegán étterem is nyílt. Helsinkiben úgynevezett kis mobilkertekre rendezkedtek be, emellett sok az iskolai tankert is. Náluk is található vegán étterem a kertek mellett, valamint partykat is rendeznek, ám a finnek továbbmentek már afelé is, hogy egy komposzt wc-t is működtetnek, melynek tartalmából megfelelő körülmények között három hónap leforgása alatt színtiszta komposzt keletkezik!kert3-160804.jpg

Látható tehát, hogy sokféle lehetőséget hordoz magában egy közösségi kert, melyekre elsőként nem is gondolnánk. Az előadásból megtudhattuk azt is, hogy sok esetben ezeket a területeket csak ideiglenesen kapják meg a kert tagjai, így olykor tovább kell állniuk, ahogy az a Grundkertnél is megfigyelhető volt. Harmadik kertjük már 2015 óta fantasztikusan működik, - a megelőző kettőhöz hasonlóan -, melynek elődjeiből sokat tanultak, fejlődtek, a tagok is gyarapodtak azóta, hiszen a helyszínek egyre nagyobbá váltak. A koordinátorok és önkéntesek munkájának köszönhetően számos színes program kerül megszervezésre, kezdve egy kellemes grillezéstől kezdve, a kaktuszmúzeum megtekintésén át, egészen a tavaly első alkalommal megrendezett Közösségi Kertek Éjszakájáig. Utóbbihoz egyébként tíz kert csatlakozott, s idén szeptemberben ismét sor kerül az eseményre a Grundkert kezdeményezésének köszönhetően.

28787462844_f4b4fb0c36_h.jpg

A Zöld Hónap záró programjaként január 31-én egy Európa filmdíj-nyertes dán dokumentumfilmet vetítettek a Skandináv Házban Good things await címmel, ami egy biodinamikus farm működéséről szól. Ezt követően pedig Logan Strenchockkal (Zsámboki Biokert) és Udvarnoki Tündével (Grund közösségi kert) folytattak egy záróbeszélgetést a biogazdaságok és biokertészetek működéséről.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr1512177060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.