Mire számíthat az, aki zöldhullámos vállalkozást indít ma Budapesten?
2018. június 08. írta: Ecolife Magazin

Mire számíthat az, aki zöldhullámos vállalkozást indít ma Budapesten?

Akadálymentesített integrált edzőterem látás- és mozgássérülteknek. Elektromos autók a belvárosi dugók és parkolási nehézségek ellen. Szívószálmentes augusztus, bio tisztítószerek és pálmaolajböjt a vendéglátóhelyeken. Épület, ami mozgásra ösztönöz, csökkenti a stroke esélyét és egészségesebbé tesz.Csak néhány azok közül a zöld vállalásokból, amelyeket az UniCredit Bank és a Loffice Budapest által szervezett „Zöldhullámos vállalkozások x Fenntarthatóság Budapesten”című panelbeszélgetés résztvevői már megvalósítottak. És vannak még terveik.

image003.jpeg

Gusztos Péter, a Suhanj! Alapítvány alapítója és vezetője, Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője, Vighné Boóc Judit, a Felelős Gasztrohős szakértője és Niczki Tamás, a TIBAÉpítészeti Stúdió projektvezető építésze arról beszélgettek saját tapasztalataik alapján, hogy mennyire érdekeltek a vállalkozások a fenntartható környezet kialakításában, mennyire éri ez meg nekik, valamint hogy egyéni kezdeményezésekkel bárki hogyan tud pozitív változást elindítani a világban.

gusztos_peter.jpeg

A Suhanj!Alapítvány vezetőjét 2010-ben a városi dugókban töltött felesleges órák ösztönözték arra, hogy végleg letegye az autót és áttérjen a biciklire. Alapítványa civil szervezetként támogatói adományokból működik és amellett, hogy megváltozott munkaképességű embereknek teremt munkahelyet, a mozgás örömét osztja meg: ép- és fogyatékkal élő gyermekekkel és felnőttekkel. 2016-ban az ország első akadálymentes edzőtermét nyitották meg 500 négyzetméteren, látás- és mozgássérültek számára. Gusztos hangsúlyozza, nem mindig az szorul segítségre, akiről mi azt hisszük. Alapítványánál  megváltozott munkaképességűek, látássérültek és fogyatékkal élők is önkénteskednek, ez pedig erős közösségépítő hatással bír és nagyon kicsi a fluktuáció.

Nem tagadja, hogy egy zöld vállalkozásnak vannak nehézségei, és az indulási költség is nagyobb, de arra biztat, hogy használjuk ki a korán jövők előnyét, mert rengeteg ember csatlakozna szívesen fenntarthatósági kezdeményezésekhez, szánna rá a pénzéből és az idejéből. A változás szerinte mindig egy kis szemléletváltással indul (például viszek magammal szatyrot, nem fogadok el műanyag zacskót), de ha változnak a szokások és megfordul a trend, a vállalkozás költségei is csökkenni fognak.

suhanj_1.jpg

Példaként az angolszász jelenséget, a futással való adománygyűjtést említi, amikor lefutott kilométerekkel hitelesítünk egy vállalkozást, és barátaink is velünk, értünk, egy jó célért futnak. 2010-ben civilek még mindössze néhány millió forintot tudtak futással a Bátor Tábornak összegyűjteni, ma már a jótékonysági futók több mint 70-80 millió forintot „talpalnak össze” és juttatnak el több szervezetnek adományként. A vállalkozásoknak szerinte rá kell találni a saját piacukra, épp úgy, ahogy a minőségi sörgyártó startup is megtalálja a minőségi sörfogyasztót. A Suhanj! erejében a márkatudatosságot emeli ki, szerinte egy kezdő vállalkozás esetén fontos, hogy jól megjegyezhető, a konkurenciától jól megkülönböztethető, jó arculatú márkája legyen, amihez szívesen csatlakoznak az emberek. A márka így képes túlmutatni saját magán: a környezettudatos vállalkozás vagy termék mellé állással elhisszük magunkról, hogy környezettudatosabb, jobb emberekké válunk, a csatlakozás tehát önmagában is jutalmazó erejű.

greengo.jpegMihaletzky Bálint elektromos car-sharing szolgáltatása 2016-ban mindössze 45 autóval indult, ma már több mint 150 autón osztoznak Budapest zöld gondolkodású lakói. Bevallja, hogy benzines autókkal nagyobb lenne a cég profitja, de ha lehet ezt környezetbarát módon is megoldani, akkor miért is csinálná másképp? A jelenség egyébként nem új, teszi hozzá, mert már a 80-as években is megosztottak autókat egymás között az emberek (mert kevés volt), ma azonban Budapesten a parkolás a legnagyobb probléma, és a dugóban várakozó, pöfékelő autókat egyelőre nem korlátozza semmi, hogy tovább rontsanak a légszennyezettségen. A zöld márka vonzerejét emeli ki ő is, szerinte a GreenGo márka olyan pozitív üzenetet hordoz, hogy sokan szívesen csatlakoznak a céghez dolgozóként, alig van náluk fluktuáció. Szerinte a legkisebb változásnak is lehet korszakalkotó ereje, a dugódíj például képes lenne csökkenteni a szennyezést, de az - EU által épp most támadott - szívószálak nélkül is könnyebb lenne a Földnek.cars.png

 

felelos_gasztrohos.jpegVighné Boóc Judit a Felelős Gasztrohős Alapítványnál vendéglátóhelyek „zöldítésével” foglalkozik. Rendkívüli méretű pazarlást tapasztalt cukrászként vendéglátóhelyeken, és érdekelte, hogy lehet felelősen működtetni egy éttermet, ezért lett az alapítvány önkéntese. A Fenntartható Vendéglátóhely minősítést csak azoknak az éttermeknek adják oda, akik működésükkel nem terhelik jelentősen a környezetet, spórolnak a vízzel és az energiával, szelektíven gyűjtik a hulladékot, közeli termelőktől vásárolnak, és gyorsan lebomló tisztítószereket használnak. A pálmaolaj zöld éttermek esetében tiltólistás, mert ez az alapanyag felelős az esőerdők porig égetéséért. A szívószál sem számít már pozitív jelenségnek az éttermekben, és amelyik étterem kipróbált egy hónapot szívószál nélkül, végleg el is hagyta. Judit szerint, ha vállalkozóként, étteremtulajdonosként jót teszel (pl. van vegetáriánus fogásod az étlapon, és nincs polisztirol csomagolóanyagod), akkor egy gyorsan terjedő üzenetet adsz át a vendégeidnek, és vonzó leszel a hasonlóan gondolkodók szemében. A vegánságot hozza példaként, hiszen 5 éve még különlegességnek számított egy-egy vegán fogás az étlapon, ma pedig már szinte kötelező, ahogy ma már egy újonnan nyíló étterem esetében is szinte alapelv a fenntarthatóság.

felelos-gasztrohos-szivoszal-nelkuli-augusztus-2017-07-18-cover-02-400x0-c-default.jpg

niczki_tamas.jpegNiczki Tamás arról beszélt, hogy az építészetnek nagy a felelőssége a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen az épületek a globális energiafelhasználás 40%-át teszik ki, hosszú távon nyomot hagynak, ezért kiemelten fontos, hogy ökológiai lábnyomuk minél kisebb legyen. Építészként szem előtt kell tartani a fosszilis energiák csökkentését, a természeti források (pl. víz) használatát, és nagyon fontos szempont a lokáció is, az, hogy hova tervezünk egy épületet. Példaként a Millenáris Park újonnan épülő részét említette, amely képes arra, hogy a környező lakások értékét növelje és az egész környék ökológiai lábnyomát jelentősen csökkentse. Előrejelzések szerint 2050-re a Föld lakosságának 2/3-a városban él majd, és az új városi épületek 2/3-a még csak most fog megépülni. A jelenleg az új Telekom székházat építő Niczki szerint egy energiahatékony épület nem feltétlenül kerül többe egy hagyományosnál, hosszú távon pedig számos előnnyel is büszkélkedhet.

Állítja, hogy egy épület jelentős mértékben hozzájárulhat a benne élők egészségének javulásához. A New Yorkból indult active design építészeti mozgalom szerint az épület képes rá, hogy mozgásra ösztönözze a benne dolgozókat, úgy, hogy például okos vonalvezetéssel, megvilágítással a lifttel szemben a lépcsők felé csalogat és azok használatára ösztönöz, illetve, hogy a nyomtatókat nem karnyújtásnyi távolságra, hanem az iroda túlsó végébe helyezi. Hosszú távon a napi néhányszori lépcsőzés vagy séta képes a szívpanaszok vagy akár a stroke előfordulását csökkenteni.

high973052_96478.jpgAz építész figyelmeztet, a fenntartható építészet akkor tud leginkább kiteljesedni, ha erről az épület tervezésének minél korábbi fázisában döntés születik, a többletenergia pedig egyelőre a szellemiség, a zöld energia, mert egy okos épület az elején még több befektetést igényel. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a befektetés megtérül, és a dolgozóknak is jobb egy környezettudatos cégben dolgozni, mert büszkék rá, hogy ott lehetnek. A fókusz szerinte eltolódott az ember irányába: korábban azt nézték, az épület hogyan hat a környezetre, ma azt, hogyan hat az emberekre. Az irodaház tetejére telepített fitnesz központ kiváló ötlet, ahogy az is, hogy sok helyen műanyag palackok helyett vizeskancsókban kínálják a csapvizet, az asztalra gyümölcsöt tesznek ki a dolgozóknak, és nem alkalmaznak szigorú dress code-ot, hogy csökkentsék a klímahasználatot.

A kerekasztal-beszélgetés tagjai kitértek a vállalkozások banki finanszírozására is, Niczki Tamás azt a win-win példát hozta, amikor egy amerikai irodaépületet banki támogatással tudtak felújítani és fenntarthatóbbá tenni, a befektetés a banknak megtérült, a fenntartó számára sokkal költséghatékonyabb lett az épület, a benne dolgozók pedig egészségesebb munkakörnyezetben dolgozhatnak.

Gusztos Péter azt emelte ki, hogy nagyvállalati támogatások terén élen járnak a bankok, mert ahogy a hitelkihelyezésnél is alapos vizsgálat alá veszik, hogy a kihelyezett összeg valóban megtérül-e, úgy az adományozásban is felelősen, tudatosan, jól átgondoltan állnak egy szervezet vagy alapítvány mellé. Személyes példaként említette, hogy két éve az UniCredit Bank Lépj velünk elnevezésű pályázatán többkörös előszűrés és komoly társadalmi és szakmai zsűri bírálatát követően sikerült nyerniük, a díjnak pedig rendkívüli presztízsértéke van, mert a bank azért ítélte meg, mert úgy vélte, az összeg náluk társadalmilag jól hasznosul. Hozzátette, azóta is jó látni, hogy például mélyszegénységben élőkön hogyan próbálnak segíteni egyes civil szervezetek a bank programja keretében.
kozonseg.jpeg

Útravalóul a beszélgetés résztvevői az egyéni felelősségvállalás fontosságát emelték ki: a fenntartható jövő mindig apró lépésekkel és velünk kezdődik.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr7214031884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.