A párizsi klímaegyezmény teljesíthető
2018. július 05. írta: Ecolife Magazin

A párizsi klímaegyezmény teljesíthető

A Nature Energy című neves szaklap júniusi számában megjelent tanulmány új forgatókönyvet vázol fel a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény céljainak elérésére. A szerzők szerint lehetséges a globális középhőmérséklet-változás 1,5 Celsius fok alatt tartása. Az osztrák IIASA intézmény által végzett elemzésben egy magyar kutató, Boza-Kiss Benigna is részt vett.

lead_720_405.jpg

A célkitűzések teljesíthetők szokásaink, mindennapi tevékenységeink nagyfokú megváltoztatásával és innovatív technológiák széleskörű elterjesztésével. Ugyanakkor a modell szerint nem szükséges az energiatermelés további növelése. 
Az ausztriai székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute of Applied Systems Analysis, IIASA) kutatócsoportja a Nature Energy 2018 júniusi számában megjelent szakcikkében bemutatta, hogy a nagymértékű éghajlatváltozás megelőzhető az energiarendszer keresleti oldalának jelentős átalakításával. Ehhez többek között a közlekedésnek, az épületek hűtésének-fűtésének, a városok felépítésének és az anyaghasználatnak a módosítása szükséges. Az elemzést végző csoportnak Boza-Kiss Benigna személyében magyar tagja is van.

548_eeday_1383145221588.jpg

A kutatás eredményei szerint a globális energiaigény a jelenleginél 40%-kal is alacsonyabb lehet 2050-ben. Ehhez “csupán” az energiahatékonyság drasztikus növelésére, a társadalmi, viselkedésbeli és technológiai innovációk széles skálájának elterjedésére van szükség. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen még az energiahatékonyságot és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező gazdaságot támogató szakpolitika elterjedése is. Az ily módon csökkenő energiaigény kielégíthető lesz megújuló energiaforrásokkal és elektromos árammal. Így egyszerre szabadulhatunk meg a fosszilis üzemanyagoktól és vethetjük el az olyan sokat vitatott technológiákat, mint a légkörben lévő szén-dioxid kivonása és tárolása (CCS). 

energy-efficiency-2.jpgA CCS technológiák hatékonysága és ökológiai hatásai jelenleg kétségesek – ennek ellenére az IIASA kutatásaihoz hasonló korábbi modellek szerves részét képezték ezen megoldások. Az most nyilvánosságra hozott új forgatókönyv előnye tehát, hogy nem számol a CCS alkalmazásával. A kutatócsoport, korábbi kutatásokra alapozva, számos kapcsolódó innovációt azonosított és vett figyelembe. Ezek egy része jelenleg ugyan szűk piaci résekben található csak meg, de ha együttesen szélesebb körökben is elterjednek, jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezhetnek. Ily módon összesen felére vagy akár negyedére is lehet csökkenteni az emberek vagy áruk mobilitásához, komfortos épületeket működtetéséhez szükséges energiát. 

Emellett a fejlődő országokban is biztosítani lehet növekvő népesség élelem- és anyagigényét. Személetes példát mutatnak erre a már ma is terjedő telekocsi, „car-sharing”, bérelhető közautó és közbringa rendszerek. A cél, hogy közösen és éppen az adott igény szerint, a jelenleginél magasabb kihasználtsággal, megújuló energiával hajtott elektromos járművekkel elégítsük ki a közlekedési és áruszállítási igényeket. Ily módon legalább 60%-kal csökkenthet a járművek száma 2050-re. Az olyan kompakt elektromos eszközök, mint a mobiltelefonok, számtalan egyéb eszköz funkcióját elláthatják a korábbiak energiaigényének mintegy 10%-ával. 

carsharing-freefloating-geneve.jpgA modellben a kutatók feltételezték, hogy a mostani fiatalok, a felnövő új generációk inkább a szolgáltatásokat, mint magukat a tárgyakat igénylik majd. Még ha a mobil eszközök száma meg is duplázódik, 2050-ben a teljes energiaigény kielégíthető a mai 15%-ával.

Az új és felújítandó épületekre vonatkozó szigorú épületszabványok akár 75%-kal is csökkenthetik a szektor energiaigényét 2050-re. Továbbá a kevesebb vörös hússal, de a Föld minden lakójának elegendő tápértékkel szolgáló étrendbeli változtatások Olaszország és Bangladesh együttes méretének megfelelő erdőnövekedést eredményezhetnek. A mindennapi életünket érintő feltételezett változtatások hatással lehetnek arra, hogy mennyi és milyen anyagra van szükségünk, mit és milyen messzire szállítunk, milyen irodákat és bevásárlóközpontokat építünk, hol és mennyi élelmet termelünk. Végül is tőlünk, energia-végfelhasználóktól függ, hogy átalakítható-e az energiarendszerünk és megelőzhető-e a klímaváltozás. 

58ecf277150000260034ae3f.jpgkutatók hangsúlyozzák: ahhoz, hogy egy ilyen jövőképhez közelebb kerüljünk, soha nem látott erőfeszítésekre lesz szükség a szakpolitikai, üzleti és egyéni szinteken is, hogy kifejlesszük, elterjesszük és hatékonyan használjuk, illetve beépítsük a mindennapjainkba az alacsony-széndioxid kibocsátású technológiákat és szokásokat.

Bajomi Bálint

Greenfo

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr1114095843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.