Kréta: a görög tündérkert az egyik legegészségesebb konyhával
2019. november 05. írta: Ecolife Magazin

Kréta: a görög tündérkert az egyik legegészségesebb konyhával

Utazás Krétára a fenntarthatóság szemszögéből - második rész

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Kréta Görögország tündérkertje, egy olyan sziget, ami a sokszínű Görögországon belül is kiemelkedik, és nem csupán a Földközi-tengerből. Első cikkünkben azt próbáltuk körüljárni, hogy milyen módon lehet fenntarthatóbban, vagy legalábbis a környezetre kevésbé ártalmasan, tudatos hozzáállással elutazni Krétára. Második cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy miért is érdemes odamenni, és milyen további fenntarthatósággal kapcsolatos tanulságokat vonhatunk le az ott tartózkodásunk alatt, amiből pár szempontot itthon is tudunk érvényesíteni a mindennapok során.

Ha az ókori Görögország az európai kultúra bölcsője, akkor a krétai kultúra és civilizáció az a gólya, amelyik elhozta nekünk a pólyás görög kultúrát. A mithológia szerint maga Zeusz is Krétán született a Dikté-hegy egyik barlangjában. A szülőföldre való visszatérés mindenkinek öröm, különösen, ha kedvesünket is magunkkal vihetjük. Zeusz a vérmérsékletéhez híven ennél egy kicsit radikálisabb volt, ezért bika formájában elcsábította, majd elrabolta Agénór föníciai király és Télephassza lányát, Európét. A rögtönzött ifjú pár Matala vörös homokos tengerpartján érkezett meg a szigetre, amit az egyszeri utazó is meg tud nézni a sziget déli oldalán. Nem mondhatja senki, hogy ne indult volna izgalmasan az öreg kontinens története. A nászból három gyermek született:  Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón. Aki homályosan emlékszik még az iskolai történelmi tanulmányaira, az az első gyermek nevéből tud következtetni rá, hogy a minószi kultúra önmagát természetesen a görög mithológia főistenétől eredezteti.

rembrandt_abduction_of_europa.jpgRembrandt: Európa elrablása, 1632

Hogy ez nagyképűség volna a részükről? A legkevésbé sem. A Kr.e. ~2700 és ~1450 között virágzó minószi civilizáció nem csupán Európa, de a bronzkori világ egyik legfejlettebb, legsikeresebb civilizációja volt. Több ezer évvel a rómaiak előtt már hatalmas épületkomplexumokat építettek vízvezetékekkel, higiéniás helyiségekkel, természetes hűtő-fűtő megoldásokkal. Kerámia művészetük még mai szemmel is imponáló, amit több krétai faluban folytatnak az ősi hagyományoknak megfelelően. Nem tudjuk, hogy miért szakadt vége a minószi civilizációnak. A történészek és a régészek is csak találgatnak, hogy természeti katasztrófa, társadalmi feszültségek vagy más okok vezettek a hanyatláshoz. A mithológiai gyermeke által felépített civilizációval együtt a görög istenek is búcsúztak a történelem forgószínpadáról, azonban mivel az istenek halhatatlanok, ezért csupán mély álomba merültek. Hol máshol pihenhetné ki Zeusz is a világalakító fáradalmakat és Európa elrablását, mint Krétán? A Yuchtas-hegy távolról nézve egy emberi arcot formál, ami a hagyományok szerint Zeusz pihenőhelyét jelöli, ahol az egykori főisten ma is hosszúra nyúlt sziesztáját tölti.

img_3645.JPG

A phaisztoszi korong a bronzkori minószi kultúra legfontosabb lelete, 15 cm-es írásos agyagkorong, amit az iraklioni Régészeti Múzeumban őriznek. A korongon a jeleket rápecsételték az agyagkorongra, előre elkészített pecsétlőkkel belenyomták, és így hoztak létre összefüggő szöveget. A felirat értelmét eddig senkinek sem sikerült megfejteni. (Wikipedia)

A knósszoszi palota azonban a mai napig jól tükrözi az egykori civilizáció nagyságát és fejlettségét, de a sziget egyéb részein is akaratlanul a kultúra legváltozatosabb formáiba fogunk botlani. Csupán egy híres krétait szeretnénk még megemlíteni: Domenikos Theotokopulos festőt, akit úgy ismert meg a világ, hogy “a görög”, azaz El Greco. Mi azonban a fenntarthatóság szempontjából egy olyan témáról szeretnénk beszélni, ami egyébként is szinte mindenki érdeklődésének a középpontjában áll, amikor külföldre utazik: ez pedig a gasztronómia.

Kréta az egyetlen görög sziget, amelyik nem szorul élelmiszer behozatalra, hanem teljesen önellátó, sőt, még exportálni is képes a szárazföldi Görögországnak. Mezőgazdaságuk rendkívül fejlett és kiterjedt. A méltán híres krétai olajbogyó mellett a sziget egy része trópusi mikroklímával is rendelkezik, ezért banánt, avokadót és más egzotikus gyümölcsöket is helyben tudnak termeszteni. A krétai borkultúra az elmúlt 20 évben kapott újra erőre, amikor a nagyipari termelés után kisebb borgazdaságok jöttek létre, akik újra felfedezték a helyi őshonos szőlőfajtákat. Ha igazán jó krétai bort szeretnétek inni, akkor a vöröset ajánljuk, még ha a társadalom többsége megszokásból inkább fehérbort iszik.

img_3668.JPG

Margarites falujában ma is hagyományos, több ezer éves módszerekkel készítik a szebbnél szebb kerámiákat.

A görög konyha és vendéglátói kultúra egyébként is világszínvonalú és nagyon kedvelt, de ha lehet, ez Krétán tovább van fokozva. A krétaiak, amellett, hogy a GDP 50%-át turizmusból szedik össze, különösen büszkék vendéglátói kultúrájukra. Itt szeretnénk rögtön figyelmeztetni mindenkit, hogy bánjon csínján az ételek rendelésével az éttermekben, mert általában tetemes (és természetesen rendkívül finom és egészséges) adagokat szolgálnak fel. Talán apróságnak tűnik, de ismét csak, némi tudatossággal igazán sokat tehetünk a környezet és az éghajlat védelmében. Az élelmiszerpazarlás, ha ország lenne, akkor Kína és az Egyesült Államok után a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású-gázkibocsátója lenne! Az, hogy az étel az asztalunkra kerüljön, rengeteg energiát, vizet és munkát követel meg, így minden egyes falat, ami a kukába kerül, gyakorlatilag ezeknek a hatalmas rendszereknek a hiábavaló dolgoztatása, magyarán: kihasználása. Különösen érvényes ez a hatalmas karbonlábnyommal rendelkező húsra. Ma a világ földterületeinek több mint 70%-át (!) arra használjuk, hogy haszonállatokat tartsunk és neveljünk rajta. Ez a radikális földhasználat változás nem csupán a természetes ökoszisztémákat sodorta veszélybe, és egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélyével, hanem jelentős, és egyre növekvő mértékben járul hozzá korunk környezeti-éghajlati válságának a súlyosbításához.

Inkább rendeljünk többször és kevesebbet, mint hogy hagyjuk, hogy a szemünket és az orrunkat követve mindent kikérjünk. Kóstoljunk meg minél többféle ételt apró adagokban, mert választékból és ízorgiából nem lesz hiány! Nem csinálják ezt máshogy a krétaiak sem, és valamit nagyon jól csinálnak. Az átlagos várható élettartam a szigeten 82 év körül mozog, ami magasabb, mint az európai átlag, a magyarról pedig nem is beszélve. Ennek az egyik pillére az ún. “krétai diéta”.

img_3742.JPG

A szigetnek alig van olyan pontja, ahol ne termesztenének olívabogyót.

Nagyon sok leírás foglalkozik azzal, hogy mi is valójában a krétai diéta, hisz ahány ház, annyi szokás. A regionális idegenforgalmi hivatal vezetőjének iránymutatása szerint megpróbáljuk mi is összefoglalni. Ő öt pontot emelt ki számunkra, ami jó eligazodást nyújthat mindenkinek.

1. Az olívaolaj

“Egyesek szerint krétaiak szó szerint úsznak az olívaolajban” - kezdte mondandóját görög kollégánk. Nem túloz, ugyanis egyes felmérések szerint a lakosság egy része valóban elfogyaszt napi fél, de akár egy liter (!) olívaolajat. Cserébe semmilyen más zsiradékot nem használnak, ezzel ízesítenek, ezzel főznek, és használják gyakorlatilag mindegyik étkezés során. Ha Krétán járunk, semmiképp ne hagyjuk ki a helyi olívaolajat, és kövessük a jó példát.

2. Horta

 horta gyakorlatilag egy összefoglaló név azokra a zöldségekre és gyógynövényekre, aminek a pozitív élettani hatásai sokszorosan bizonyítottak, és amiből a helyiek rengeteget fogyasztanak - természetesen olívaolajjal és citrommal. Összességében elmondható, hogy a krétaiak rengeteg friss zöldséget (és gyümölcsöt) fogyasztanak, és hetente csupán 1-2 alkalommal esznek húst. Protein bevitelüket halakkal egészítik ki.

crete-wild-greens-horta.jpg

3. Helyi és szezonális termények használata

Ahogy fent említettük, a sziget rendkívül szerencsés helyzetben van, ugyanis képes ellátni önmagát mezőgazdasági termékekkel. Ennek megfelelően az az alapvető norma, hogy helyi és szezonális terményeket fogyasztanak az emberek, nem pedig több ezer kilométert utaztatott, félig érett, vákuumcsomagolt, vegyszerekkel kezelt ételeket.

4. Rugalmas receptek

Ez a pont szorosan kapcsolódik az előzőhöz. A helyiek rugalmasak arra nézve, hogy miből és mit főznek. Abból, és azt főzik, ami épp megterem, vagy ami épp otthon van. A szakácskönyvek szigorú előírásai és a saját rossz szokásokkal (mint hogy télen is akar valaki paradicsomot enni itthon) szemben arra koncentrálnak, hogy mi az ami kellően tápláló, finom és elérhető. A mediterrán konyha alapvetően híres egyszerűségéről és nagyszerűségéről, aminek láthatóan pozitív egészségügyi hatásai is vannak.

5. Mérsékelt alkoholfogyasztás

És végül, de nem utolsó sorban, ebédhez és vacsorához is dukál egy jó pohár helyi bor, azonban nem több. A szőlőlevelet már egyébként is elhasználtuk a dolma készítéséhez.

Persze lehet azt mondani, hogy Magyarországon csekély mennyiségű olajbogyó terem, ezért mi nem tudjuk elcserélni a napraforgó olajat vagy a kacsazsírt az olívaolajra, azonban több olyan pont van, amiben tudjuk követni a krétai diéta javaslatait. Fogyasszunk helyben termett, rövid ellátási láncból származó, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Fogyasszunk kevesebb húst, és kevesebb alkoholt -- hisz az utóbbiak nem jelentik azt, hogy ezekről teljesen le kellene mondani, csupán tudatosabban állunk hozzá az étkezéshez. Ne akarjunk januárban is lecsót csinálni, amikor nincs neki szezonja.

A fenntarthatóbb étkezés még soha nem volt olyan ízletes, mint Krétán. Tudatos és nyitott utazóként egészen biztos, hogy a sziget további csodákkal és tanításokkal örvendezteti meg az arra járót. A mi feladatunk, hogy tudatosabb és felelősségteljesebb hozzáállással, a környezet- és éghajlatvédelmi szempontok előtérbe helyezésével, az utánunk következők számára is elérhetővé és fenntarthatóvá tegyük tegyük a görög tündérkertet. Most és ötven év múlva is.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr9715287448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.