Zöld megújulási programokkal gyorsabban állhatnak talpra a járvány után a visegrádi országok
2020. november 23. írta: Ecolife Magazin

Zöld megújulási programokkal gyorsabban állhatnak talpra a járvány után a visegrádi országok

Magyarország a régió nyertese lehetne

Ha igazak a vakcinákkal kapcsolatos várakozások, már 2021-ben visszaerősödhet a gazdaság a visegrádi országokban, a folytatás sikere azonban a további intézkedéseken múlik. A V4-ek – köztük Magyarország – fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását – állapítja meg a Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának friss elemzése.

 dtbtuwkwaaafu_m.jpg

Ha Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, azaz a V4-ek kormányai környezettudatos alapokra helyezik a gazdaság talpra állítását célzó intézkedéseket, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés gyorsabban térhet vissza a pandémiát megelőző szintre, a fellendülés pedig nagyobb mértékű lehet – állapítja meg a Cambridge Econometrics (CE) visegrádi országokkal foglalkozó elemzése. Zöld forgatókönyvek és szakpolitikák bevezetésével megőrizhetik és még fokozni is tudják a gazdaság kényszerű leállásából adódó pozitív környezeti hatásokat. A CE tanulmánya szerint a megújuló energia, az elektromos járművek, illetve az épületek energiahatékonyságának támogatása fellendíti a gazdaságot, új munkahelyeket teremt a megszűnők helyébe, és segíti a klímacélok elérését.

„Most először van kezünkben matematikai modell arról, mi várható, ha a régió gazdaságait környezettudatos és fenntarthatósági szempontok szerint indítjuk újra – mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – A környezeti szempontokat is figyelembe vevő élénkítési csomaggal Magyarország a 2030-ig tartó időszak nyertese lehet.”

camecon_dora_fazekas.jpeg

Fazekas Dóra

Míg a jövedelmek megőrzése, a fogyasztás szinten tartása és a gazdaság talpon maradása érdekében tett rövidtávú intézkedések a legtöbb országban a kieső jövedelmek pótlására helyezik a hangsúlyt, egyelőre nem látni, hogy a régió országainak milyen válaszai vannak a hosszú távú kérdésekre.

„A gazdaság nem a válság előtti helyzetbe fog visszaállni. Rengeteg, elsősorban alacsony képzettséget igénylő munkahely szűnik meg a feldolgozó- és építőiparban, illetve a szolgáltatások területén – emeli ki Fazekas Dóra. – Ahhoz, hogy más, új munkahelyek jöjjenek létre a megszűnők helyett, új folyamatokat kell beindítani. A zöld megújulási programok épp erre teremtenek lehetőséget.”

A Cambridge Econometrics zöld forgatókönyve négyféle intézkedést javasol a visegrádi gazdaságok hosszú távon is fenntartható fellendítésére:

  1. Tőketámogatás a megújuló technológiák számára. A megújuló technológiák, mint például a nap-, víz- vagy szélenergia, egyre versenyképesebbek, tőketámogatásokkal viszont felgyorsítható a bevezetésük és szélesebb körben terjeszthetők el.
  2. Ehhez kapcsolódik a nemzeti villamosenergia-hálózatok megújítása és alkalmassá tétele a megújuló technológiák egyre nagyobb mértékű alkalmazására.
  3. A 2008–2009-es válság után népszerű roncsautó-programokról ismét több szó esik. Egy zöld forgatókönyv szerint azonban csak új elektromos járművek vásárlására szabad kedvezményt adni, hogy növekedjen részarányuk a közlekedési mixben. Így kibocsátás-csökkentés érhető el, az új járművek gyártása pedig a gazdaságot erősíti.
  4. Az épületállomány utólagos energetikai korszerűsítésének állami támogatásával jelentősen csökkenhet az épületek energiafelhasználása. A környezeti hatások mellett a felújítások új építőipari igényt támasztanak, elsősorban az alacsony képzettséget igénylő tevékenységekben, ahol a válság a legtöbb munkahelyet szünteti meg.

Zöld újjáépítési programok bevezetésével mindegyik visegrádi országban nagyobb mértékű gazdasági növekedés várható, mint azok nélkül. A régión belül hazánk tudna leginkább növekedni, ami összesen a GDP 4 százalékát kitevő többletet eredményezhet 2030-ig. Ugyanez a többlet Csehország esetében 1,5, Lengyelországban 1,3 és Szlovákiában 0,5 százalék lehet a modellszámítások szerint. A fenti többletnek köszönhetően a V4 országok évekkel hamarabb érhetik el a járvány előtti időszak teljesítményét, Magyarország esetében például már 2025-ben – a jelenlegi állapotok alapján várható 2030 helyett.

A pandémia miatt mindenütt nő a munkanélküliség, és a V4 országokban a foglalkoztatottak száma csak 2030 körül állna vissza a járvány előtti szintre. A CE modellje szerint viszont a zöld intézkedések hatására ez minden vizsgált országban ennél előbb elérhető. A visszatérés Lengyelországban és Szlovákiában már 2022-re megtörténne, Csehországban 2023-ra, Magyarországon pedig 2025-re lesz ismét annyi foglalkoztatott, mint a koronavírus-válság előtt.

A növekvő foglalkoztatást elsősorban az energiahatékonysági építkezések és zöld beruházások hajthatják. Ezek a fejlesztések számos építőipari és más, alacsony képzettségű munkaerőt igényelnek, így felszívják a válság során most megszűnő – és valószínűleg újra meg nem nyíló – munkahelyek foglalkoztatottjait. A pozitív folyamatot erősítheti az autógyártás felfutása (az elektromos járművek vásárlási támogatásával), a foglalkoztatás-bővülés hatására pedig a fogyasztás is növekedhet, ami a fogyasztói ágazatokban (kereskedelem, vendéglátás, turizmus) tovább bővítheti a foglalkoztatást.

A zöld megújulási program természetesen környezeti előnyöket is jelent. Szinten tarthatja, sőt tovább csökkentheti a mostanában visszaesett széndioxid-kibocsátást. A pozitív hatás Magyarországon lehet a legnagyobb, ahol a csökkenés a 2030-ig összesen nyolc hónapnyi kibocsátás megszűnésével érhet fel, míg ugyanez a szám hat hónap Lengyelország, öt hónap Csehország és négy hónap Szlovákia esetében a CE számításai szerint.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr7116296312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása