Miért érdemes Környezettudatos Befektetéseket választanunk?
2015. augusztus 16. írta: .ecolife.

Miért érdemes Környezettudatos Befektetéseket választanunk?

Bankbetét, részvény, diszkont-kincstárjegy, unit-linked, brókerbotrány, abszolút hozamú befektetési alap. Csak pár fogalom azok közül, amelyekkel egy befektető találkozhat, ha helyet keres a félretett pénzének. A nagy kínálat és a rengeteg hirdetés között kétségtelenül nehéz eligazodni, ha szeretnénk magas hozamot, vagy biztonságos megoldást keresni. Sokan azt gondolják, hogy ezek után a legkisebb gondunk is nagyobb annál, hogy a befektetett pénzünk olyan célokat szolgáljon, mint a környezetvédelem, vagy a társadalmi igazságosság.

shutterstock_160596266.jpg

A legtöbben nem is tudják, hogy éppen a környezet, vagy a társadalom tisztelete az, amely egy profitorientált vállalat esetén jelentős előnyökkel jár az ún. stakeholderek számára. Ezek közé tartoznak a beszállítók, vásárlók, fogyasztók, alkalmazottak, helyi közösségek, és természetesen maguk a részvényesek. Számos példa van, mely megmutatja, hogy a Társadalom- és Környezettudatos Befektetések (Socially Responsible Investing – SRI) milyen mértékben járulnak hozzá a környezet védelméhez, és a világ jobbá tételéhez.

Ha tudatosan döntünk a befektetéseink felől, azzal elérhetjük, hogy olyan vállalatok jussanak tőkéhez, amelyek tiszta energiát biztosítanak a háztartások részére, és ezálal elvonjanak pénzt azoktól, amelyek termékeiket vagy az energiát a környezet súlyos károsítása mentén állítják elő. Tavaly júliusban a TerraForm Power nevű amerikai vállalat több mint félmilliárd dollár értékben bocsátott ki részvényeket. A befolyt pénz azóta nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat mintegy 1500 MW névleges kapacitást építsen ki, illetve birtokoljon napelemekből és szélerőművekből. Ezzel százezres nagyságrendű háztartást képesek ellátni árammal, miközben egy grammnyi károsanyag sem kerül a levegőbe.

Az SRI alapú döntéshozatal léte, és minden egyes ezzel kapcsolatos hír segít nyomást gyakorolni az intézményi befektetőkre, nyugdíjpénztárakra, alapkezelőkre, így azok egyre kevésbé szívesen fektetnek kifejezetten környezetre vagy társadalomra káros tevékenységeket folytató vállalatok értékpapírjaiba. A leginkább rossz példát mutató cégek portfólióból történő kihagyását az úgynevezett negatív szűréssel érik el a hivatásos befektetők. Sokan közülük, akik a pénzüket például olajpapírokba, fegyvergyártók részvényeibe, fektették, ezeket az értékpapírokat eladják; ez a folyamat a divesting névre hallgat. Az HSBC, a világ egyik legnagyobb pénzintézete egy áprilisi, privát banki ügyfeleinek kiküldött levelében az olajvállalatok részvényeinek eladását javasolta; igaz, részben üzleti alapon. A Guardian című angol napilap 800 millió angol fontot kezelő nyugdíjalapja is néhány hete döntött úgy, hogy eladja valamennyi szén-, olaj- és földgázrészvényét.

A befektetők a szűrés mellett más módon is fellépnek a vállalatok etikus működése érdekében. Ezt leginkább a részvényesi aktivizmus keretében teszik, ami leginkább a vállalatok felsővezetésével való gyakoribb kommunikációban, valamint a közgyűléseken való előterjesztésekben valósul meg. Ez utóbbiak száma az Egyesült Államokban évről évre növekszik. Egyre több befektető terjeszt elő új határozati javaslatokat a vállalatok etikus működésével kapcsolatban.

A témaköröket tekintve sokáig a politikai adományozással kapcsolatos terület vezetett, és bár ennek súlya az összes SRI alapú javaslat közül 26% volt, mára a környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztések aránya 27%-kal átvette a vezetést. A befektetők ezen belül is elsősorban a klímaváltozás miatti lépéseket szorgalmazzák, de 9–15% közötti súllyal szerepel a fenntarthatóság, a munkavállalói és emberi jogok, valamint a diverzitás témaköre is.

shutterstock_237930475.jpg

Az SRI létezése a finanszírozás és a részvényesi aktivizmus potenciális problémái mellett is hatást gyakorol a cégekre. Egyre több vállalat igyekszik a tudatos befektetők kedvében járni. Felelősségvállalással kapcsolatos éves jelentéseikben pontos és specifikus ígéreteket tesznek a károsanyag-kibocsátásssal, papírfelhasználással, nők munkavállalásával és jövedelmével, valamint számos más tényezővel kapcsolatban. Ezen ígéretek betartását később elemzik, vizsgálják is. Gyakran fordul elő, hogy független intézeteket kérnek fel segítségül, még olyan vállalatok is, amelyek ritkán kerülnek az SRI befektetők fókuszába. Nemrég egy konferencián jártam, ahol az egyébként nem túl népszerű, hadiipari ágazatba tartozó brit BAE Systems vállalati felelősségvállalással foglalkozó igazgatója egy érdekes projektről számolt be. A cégnek nem volt jó híre, amihez hozzájárult a munkavállalók elégedetlensége is. Ugyanakkor problémát jelentett, hogy bármilyen visszaéléssel is találkoztak, házon belül nem merték azt jelenteni feletteseik részére, a saját állásukat, karrierjüket és jövedelmüket féltve. A BAE Systems ezért nem kevés pénzért megbízott egy külsős céget, amely egy saját telefonvonalon fogadta az alkalmazottak hívását a problémákkal kapcsolatban, anonimitást kínálva, és szükség esetén közvetlenül a hatóságokat értesítve. A telefonvonal bármely országból díjmentesen hívható, ahol a BAE Systems jelen van, így Magyarországon is van zöld száma.

Miközben a pénzünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság teret nyerjen, a saját hozamunkról sem szeretnénk megfeledkezni. A kutatások szerint a fejlett országokban a legtöbb befektető már szeretné figyelembe venni, hogy a pénze milyen célokat szolgál a profit termelésén túl. Egy jelentős részük mégis fél megtenni ezt a lépést, aminek az az oka, hogy nem szeretnének lemondani a kockázatért cserébe remélt hozam egy részéről sem. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy nemhogy nem kell feladni a profit egy részét, de könnyen lehet, hogy még többlethozamot is elérhetnek a tudatos befektetők. Egy 30 tanulmányt összesítő elemzés, amely évtizedes távlatban vizsgálta az eredményeket, arra jutott, hogy sokkal több adat szól az SRI alapú befektetések felülteljesítése mellett, mint ellene. Például az egyik legfontosabb etikus cégeket tömörítő részvényindex, a Domini Social Index éves 2,4%-os többlethozamot tudott felmutatni. Ez a különbség 30 év alatt több mint kétszer akkora vagyont tudna teremteni, mint ha nem vennénk figyelembe azt, hogy a vállalatok etikusan bánnak-e a beléjük fektetett tőkével és bizalommal. Még ha az adatok közül kifejezetten a gyengébbeket domborítjuk is ki, abban az esetben is helytálló, hogy még a legrosszabb eredmények is hasonlóak, mint a nem tudatos befektetések esetén.

 Mindez azt jelenti, hogy a környezetvédelemmel és a társadalommal kapcsolatos megfontolások folyamatosan teret nyernek a befektetések területén. Csak az Egyesült Államokban mára több mint 6570 milliárd dollár kerüli el az etikátlan befektetéseket deklarált módon. Hogy a nagyságrendet érzékeltessem: ez a szám a háromszászharmincszorosa a magyar befektetési alapokban kezelt vagyonnak, és folyamatosan bővül. Nem véletlenül: a befektetők elégedettek az eredményekkel, mind a hozamok, mind a környezetvédelemért és a társadalomért tett lépések területén.

Szerző: Faluvégi Balázs

A cikk az Ecolife magazin májusi számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr867672454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.