Budapest Főváros XVIII. kerülete kiemelkedően sokat tesz azért, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó közintézmények mindegyikében a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak, a lakosság megismerje a környezet- és egészségbarát szemléletet és a környezetét jelentősen terhelő Liszt Ferenc Repülőtérrel mindenki számára elfogadható konszenzus szülessen a társadalmi felelősségvállalás terén.

Ughy Attila polgármesterrel és Hunyadi Istvánnal, a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. igazgatósági elnökével a kerületben zajló fenntarthatósági törekvésekről beszélgettünk.

E: Miért fontos a fenntartható fejlődés a kerület vezetőségének?

U.A.: A XVIII.kerület az elég nagy területű és lélekszámú kerületek közé tartozik, országosan is a 13-14. legnagyobb önkormányzat. A pesti oldal legnagyobb összefüggő erdőterületével rendelkezünk, ami összesen mintegy 700-800 hektárnyi zöldterületet jelent. Ez önmagában ad egy kötelező felelősséget és irányt a fenntarthatóság és a megújuló energiák felé. Emellett elég sok intézményt kell fenntartanunk, ezek működése, karbantartása nagy terhet jelent, s a költségek csökkentésére jó lehetőségnek mutatkoztak a megújuló energiás pályázatok.

E: Milyen jellegű pályázatokon indultak?

U. A .: A South East Europe Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló RE-SEEties elnevezésű ún. team-tengely együttműködésekben vezető partnerekké váltunk. Ez azt jelenti, hogy egy ötlet köré városok, önkormányzatok, kutatóintézetek, szervezetek kapcsolódnak össze. Mi voltunk az ötlethozók, mi találtuk ki a projekt tartalmát, tematikáját és a csatlakozó partnerek a megvalósításban, kutatás-fejlesztésben segítettek.

A projekt elsősorban az önkormányzatok energiahatékonyságának növeléséről, a megújuló energiaforrások növekvő használatáról és a racionális hulladék gazdálkodásról szólt.

Egy másik hasonló együttműködésen alapuló projektben is részt vettünk, ez a GeoSEE geotermikus energia hasznosításával foglalkozó projekt volt, melyben a közép-magyarországi régióval pályáztunk.

A GeoSEE projekt fő célkitűzése az érintett régiókban az alacsony hőmérsékletű geotermikus források és a megújuló energiaforrások összekapcsolásával az elektromos áram előállításnak lehetőségeinek kutatása volt.

Az URBACT programban pedig a Re-Block projektet vezettük, melyben a magas beépítésű, elsősorban ipari technológiával épült lakótelepek problematikáját tekintettük át, ahol az energiaszegénységből való kitörés volt az egyik téma, melynek egyik lehetséges megoldása az épületek energiagazdálkodásának javítása.

Románia és Bulgária EU-s csatlakozása óta valamivel kisebb esélyekkel indulunk a pályázatokon, hiszen az EU egyik célja a felzárkóztatás, így elsőként a nehezebb helyzetben lévő régiókat támogatják. Ebből a szempontból a XVIII. kerület elég jó helyzetben van, mert nálunk az egy főre eső GDP aránya meghaladja az uniós átlagot.

H.I.: Azonban ez a logika magával hoz néhány nehézséget is. Mivel előnyben részesítik a konvergáló, vagyis felzárkózó régiókat a pályázatoknál, köztük is lámpással kell keresni azokat a résztvevőket, akik előre össze tudják gyűjteni a pályázathoz szükséges önerőt, illetve a pályázatok utófinanszírozása miatt a teljes forrást. Amit ugyan majd visszatérítenek nekik, de akkor is, ezzel előre rendelkezni kell.

U.A: Mindig vannak ötleteink, folyamatosan keressük a lehetőségeket, de most egy kis szünet várható, hiszen a 2014-2020-as pályázati ciklus esetében is talán csak 1-2 év múlva lesz olyan pályázat, ami a közép-magyarországi régiót is érinti. De ezek mellett más forrásokat is keresünk, mint például a Horizon2020, és a Smart city pályázatokban is látunk fantáziát.

Napelemes és komplex megújuló energiás pályázatokkal számos önkormányzati épületet tudtak modernizálni. Mesélnének erről?

H.I.: Összesen hét épületen - iskolák, városháza két épülete - alakítottunk ki áramtermelő napelemes rendszereket. Ezeket KMOP pályázatokból finanszíroztuk. A KEOP pályázatokon elnyert felújítások napkollektor építés, nyílászáró csere, hőszigetelés, komplex fejlesztések. Öt megvalósult épület mellett további nyolc épületen tervezünk hasonló átalakítást. A fővárosban a legtöbb KEOP pályázatot mi nyertük el. Most is folyik kilenc intézményben valamilyen energetikai beruházás. A célunk, hogy az összes közintézményünk energiatakarékos legyen.

E: Úgy tűnik, komoly pályázati tapasztalatot gyűjtöttek össze. Mi a titkuk?

U.A.: Ez egy tanulási folyamat, meg kell ismerni azokat a bürokratikus gátakat, amiket felépítettek, s kell egyfajta rutin, mire az ember úgy tud kijönni egy pályázatból, hogy valóban azt érzi, szakmailag és anyagilag is jól járt. Az Európai Unió sokszor olyan, mint régen a hadsereg: ami gömbölyű azt emelik, ami szögletes, azt görgetik.

H.I: A nemzetközi projektekben leaderként mi vagyunk közvetlen kapcsolatban azokkal az irodákkal, amelyeken keresztül az EU a forrást biztosítja. A RE-SEEties és a GeoSEE esetében ez bécsi központot jelentett, nem hazai irodát. Mivel mi vagyunk a pályázat felelősei, nekünk kell minden más együttműködő partnerrel összhangba kerülni, és mivel rajtuk már nem akkora nyomás van, mint rajtunk, ezért sokat kell velük bajlódni. Minél dél-keletebb felé megyünk, annál lazábbak a pénzügyi elszámolások terén, nehéz nekik beleszokni egy szigorú elszámolási rendszerbe, s ez elég hosszú tanulási folyamat.

Mi azért tudunk ennyiféle pályázaton indulni és nyerni, mert kialakítottunk egy szakmai stábot, akik jártasak a pályázati rendszerekben, megfelelően tudnak angolul, továbbá pályázati menedzsmentként külsős cég is segíti a munkánkat.

U.A: 2010 óta az önkormányzat teljes pályázati költségvetése 6 millió euró volt, amihez körülbelül 5 százalék körül kellett az önkormányzatnak is beszállnia, de ez a költség elszámolható volt a kollégák munkabérére, így effektíve nem járt plusz kiadással az önkormányzatnak.

E: Mi a következő terv?

U.A.: A Nagykőrösi út mellett, a Cséry-telep rekultivációs kérdéskörében szeretnénk még előrébb jutni. Erre nem EU-s forrásokat keresünk, hanem az állami költségvetésben már benne is van egy 150 milliós összeg, amit ennek a régi szeméttelepnek a rekultivációjára fordíthatunk. A báró Cséry Antalról elnevezett szemétlerakó a monarchiabeli és a két világháború közötti főváros legnagyobb szeméttárolója volt. Még külön vasúti pályát is építettek ide, és a hulladékot vagy 60-70 évig ide hozták. Értékes, közel 60 hektáros területről van szó, szeretnénk mihamarabb felmérni, hogy mit lehetne itt kezdeni. Én szeretnék ide egy olyan megújuló energiaforrásokat részben bemutató, részben termelő városi mini erőművet, ami látogatóközpontként is üzemelne. Ez a lakosság szemléletformálásban játszana szerepet, egyben energiát is termelne, és munkahelyeket teremtene.

E: A Liszt Ferenc Repülőtér milyen mértékben van kihatással a kerület életére?

U.A.: Elsősorban a kerület területén található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A repülőtér önmagában egy olyan környezetszennyező, veszélyes üzem, amivel együtt kell élni, hiszen az nem reális cél, hogy a repteret becsukják és elköltözzön egy puszta közepére. A kerület lakóinak együtt kell élni azzal, hogy hosszú távon számoljon a repülőtérrel. Így érthető a lakosság azon igénye, hogy a ma ismert tudásunk szerint legkisebb károsanyag kibocsátás, legalacsonyabb zajterhelés mellett kelljen együtt élniük ezzel. Társadalmi felelősségvállalás program keretében elvárás az önkormányzat részéről is, hogy a reptér tegyen is valamit ennek érdekében. És a tettek ne csak abban mutatkozzanak meg, hogy gyereknapon nyalókát osztogatnak vagy beengedik nyílt napokon ingyen a helyieket, hogy megtekinthessék azokat a repülőket, amelyek nap mint nap megkeserítik az életüket, hanem azokon a területeken, ahol a legérintettebb a zaj probléma - földi zaj vagy manőverezési zajhatás -, azoknak az embereknek legyen lehetősége, hogy a repülőtér hozzájáruljon az üvegek, ablakok, ajtók zajszigeteléséhez. Tegyen meg mindent, hogy ezekkel a zaj problémákkal ne kelljen szembesülni.

De sajnos nem ugyanazok az önkormányzat és a repülőtér üzemeltetőinek érdekei. A reptér 2005 novembere óta 99 évre külföldi üzemeltetőhöz került – egy kanadai nyugdíjalap annak a gazdasági társaságnak a tulajdonosa, amely jelenleg üzemelteti a repülőteret – és az ő érdekük az, hogy minél kisebb hatósugarú körben kelljen kompenzációt alkalmazni. Az önkormányzatnak ezzel ellentétesek az elvárásai, mi azt szeretnék, ha minél több érintett ingatlan zajszigetelése megtörténjen a reptér által. Nekik meg az az érdekük, hogy minél kevesebbet kelljen költeni. Így van egy korrekt, ámde izlandi hűvösségű viszony a reptérrel.

H.I.: Természetesen azért vannak olyan lakóingatlanok, ahol ez már megvalósult, de az a kérdés, hogy ez a hatókör hol ér véget. Sok tárgyalás folyik erről is, illetve arról is, hogy a két felszálló pálya közül melyiket használják, de ez további problémákat vet fel. A környező, egyéb érintett településekkel emiatt olykor akadnak nézeteltérések, hiszen mindenki szeretne a lehető legtávolabb kerülni a fel- és leszálló gépektől.

E: Ahogy mesélnek ezekről, nekem úgy tűnik, hogy személyes ügyüknek is érzik, hogy a kerület felelősen, tudatosan a környezet, az egészség és a társadalom védelmét szem előtt tartva működjön.

U.A: Fontosnak érezzük a példamutatást a lakosság és a kollégák felé is. A vezetők nálunk például hibrid járművel járnak, s ez jól látható feliratként az autókon meg is jelenik. Környezetvédelmi programmal rendelkezünk, minden évben számos eseményt rendezünk ennek jegyében. Támogatjuk az oktatási intézményeink környezetvédelmi irányú törekvéseit és pályázatait, hiszen a gyerekek a legjobb üzenethordozói ennek a gondolatnak.

H.I. : Elmondhatjuk még, hogy az önkormányzat 2013-ban csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors), amelynek egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse az önkormányzatok szén-dioxid kibocsátását. Mi 2010-et választottuk bázis évnek. Konkrét energia programot dolgoztunk ki ennek megvalósítása érdekében. A jelenlegi önkormányzati ciklus mandátuma 2019-ben jár le, és mi szeretnénk addigra ennek a vállalásnak eleget tenni.

 Az interjú az Ecolife magazin májusi számában jelent meg.