A fenntarthatóság nemzetközi éllovasa:Tajvan
2015. szeptember 15. írta: .ecolife.

A fenntarthatóság nemzetközi éllovasa:Tajvan

2015 májusában lapunk meghívást kapott a tajvani külügyminisztériumtól, hogy egy 12 fős nemzetközi újságíró delegáció tagjaként közelebbről is megismerhessük ennek a különleges szigetországnak az ökológiai stratégiáját, vezető kutatóintézeteit, világelső zöld technológiai cégeit és felkészülését az idén decemberben megrendezendő Párizsi Klímacsúcsra. Az ott töltött egy hét alatt számos miniszterrel és tudományos szakemberrel találkoztunk, rengeteg megbeszélésen vettünk részt, de az út végére sikerült meggyőzni a sokat látott és kritikus nemzetközi sajtó képviselőit, hogy Tajvan komolyan gondolja a felkészülést egy környezettudatosabb jövőre. Nemcsak szavakban támogatja a zöld gondolatokat, hanem mestertervet készít, dönt, cselekszik, és konkrét példák seregével járul a világ nemzetei elé. Mostani cikkünk első része a Tajvan zöld céljait bemutató sorozatunknak.  

shutterstock_124859377.jpg

A világban egyre több ország vezetése kezdi megérteni, hogy minden jel szerint egy fordulóponthoz érkeztünk, és vagy sikerül egy újabb és minden szempontból fenntarthatóbb működési rendre átállnunk, vagy ha a nyilvánvaló jelek ellenére tovább folytatjuk a rövidtávú és egyre kiszámíthatatlanabb hasznok kergetését, akkor annak a következményeit már ebben az emberöltőben fogjuk megtapasztalni. Biztosan nem újdonság sokak számára, hogy a legtöbb globális gazdasági mutató, mind össztársadalmi szinten, mind a vállalkozások esetében egyáltalán nem fordít figyelmet a természet és a környezet szennyezéséből fakadó károkra, azokat nem építi be a kimutatásokba, hanem csak a túlhajszolt és fetisizált növekedésre koncentrál, mit sem törődve azzal, hogy a környezet védelme, vagy kár okozása is ugyanolyan számba vehető nyereséget, vagy veszteséget generál. Sok részvényes nem is törődik azzal, hogy a társaság, amelyekbe befektetett, milyen módon okoz kárt a környezetében, csak a minél gyorsabb és magasabb haszon elérésére koncentrál. Ugyanez játszódik le a nemzeti GDP-k kiszámításakor is, vagy egy ország versenyképességének a megbecsülésénél. A sok fiktív pénzügyi termék és gazdasági modell egy egyre szűkülőbb kisebbség gazdasági gyarapodását szolgálja, akik nincsenek tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket a működtetésük során társadalmi, gazdasági és környezeti szinten okoznak. Pedig a tudósok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az egyre globálisabb világban minden, mindennel összefügg és az egyre nagyobb hatású emberi beavatkozást egyre kevésbé tudja tolerálni a bolygónk és annak népessége is. Mindennek egyre láthatóbb jelei többek között a klímaváltozásban és a globális felmelegedésben csúcsosodnak ki.

shutterstock_241584697.jpg

Tajvan a fekvése miatt azon kevés állam közé tartozik, amelyek különösképp ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Néhány évente előfordul, hogy a szigeten tájfunok söpörnek végig, de nem voltak ritkák a kisebb földrengések sem, hosszútávon pedig a klímaváltozás folyományaként létrejövő esetleges vízszintemelkedés is bőven okozhat még problémát az országnak. Innen nézve nem meglepő, hogy Tajvan egyre inkább igyekszik kivenni a részét a klímaváltozás elleni harcban.

A körülbelül egyharmad Magyarországnyi, ám huszonhárommillió lakóval rendelkező szigetország a huszadik század második felétől kezdve elképesztő mértékben iparosodott, és mára már világszinten is előkelő helyet foglal el a gazdasági szempontból erős államok között. A gazdasági fellendülés azonban magával hozta a környezet egyre nagyobb mértékű szennyezését is: Tajvan kis mérete ellenére csak 2011-ben 266 millió tonna szén-dioxidot juttatott a levegőbe, ami majdnem egy százaléka a világban abban az évben kibocsájtott mennyiségnek.

shutterstock_286722671.jpg

A fejlett világ feleszmélését talán a legjobban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének a létrejötte bizonyítja. Az 1992-ben létrehozott egyezmény később a Kiotói Egyezménnyel egészült ki, melyben a tagországok vállalták, hogy 2012-ig átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Persze ettől az átlag 5,2%-tól egyes országok eltértek: az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkenést vállalt, hazánk pedig 6%-ot. Mivel a tervezett célkitűzéseket 2012-ig még nem sikerült teljesíteni, a Kiotói Egyezményben foglaltak határidejét meghosszabbították 2020-ig.

Tajvan az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének ugyan még nem tagja, ám az állam 2013 óta kész lenne csatlakozni, azonban a kontinentális Kínával évtizedek óta tartó hatalmi harca ezt rendre megakadályozza. (Ez utóbbi hajlamos a részeként kezelni a de facto független államként működő Tajvant.) A szigetország jelenleg a megfigyelői státuszért küzd. A hatalomtechnikai nehézségek ellenére azonban Tajvan látványos eredményeket tud felmutatni a környezetvédelemmel kapcsolatban, az állam utóbbi pár évben hozott intézkedései mind összhangban voltak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével.

Tajvan az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig szeretné visszaszorítani a 2005-ös szintre. A károsanyag-kibocsátás csökkentésével párhuzamosan Tajvan szeretné az energiahatékonyságát is növelni, méghozzá évente 2%-kal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2005-től 2015-ig 20%-os, 2050-ig pedig 50%-os csökkenést szeretnének elérni, ami az energiafelhasználást illeti. Ezzel Tajvan sokkal többet vállalt magára, mint a hasonló méretű gazdaságokkal rendelkező államok többsége.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésére, valamint az energiahatékonyság növelésére tett intézkedések hatása már mostanra is mérhető eredményt produkált. Az üvegházhatású gázok kibocsátását a fentebb már említett 2011-es értékhez képest, alig egy év alatt 1,9%-kal sikerült csökkenteni, ami bár első ránézésre nem tűnik soknak, így is már körülbelül 18 millió tonnával kevesebb káros anyagot jelent. A fenntarthatóság felé tett lépéseknek azonban nem csak a környezet látja hasznát, hanem a lakosság is: a tajvani kormány csak 2012-ben összesen 1,44 milliárd amerikai dollárt fektetett zöld ágazatokba, amivel körülbelül hatvanötezer munkahelyet hoztak létre.

Ami a híres tajvani ipart illeti, a termelés kirívóan nagy hányadát adó elektronikai cikkek mellett, ma már egyre több olyan terméket gyártanak a szigeten, ami valamilyen módon kapcsolódik a fenntarthatósághoz: ma már Tajvanon gyártják világszinten a legtöbb LED-et, ezen kívül Tajvan a világ második legnagyobb napelem gyártója, szélturbinák tekintetében pedig a még szintén előkelő nyolcadik helyen áll. Következő lapszámunkban kutatóintézetek, közösségi programok és zöld technológiai cégek bemutatásával folytatjuk a tudatosabb jövő iránt mélyen elkötelezett sziget bemutatását.

dr. Palkó Zsolt, Palotai Nándor

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr187762224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása