Majd’ megduplázzák a védett területek számát, és jelentősen megemelik a szegény országoknak természetvédelmi céllal juttatott támogatások összegét, többek között erről állapodtak meg az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban. A történelminek minősített megegyezés kiterjed az öslakosok jogainak biztosítására is
A Föld egyharmadának természetvédelmi területté nyilvánításáról állapodtak meg az országok az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban december 19-én hétfőn kora reggel. A szárazföld és az óceánok a Föld jelenleg 17 százalékán esik védettség alá, ezt emelnék 30 százalékra, emellett a biodiverzitás finanszírozásáról, az esőerdők és vizes élőhelyek megőrzéséről, valamint a őslakos népek jogainak védelméről is megegyeztek a konferencián részt vevő 190 ország küldöttei.
A csúcstalálkozót eredetileg Kínában tervezték megtartani, ám a Covid–19-járvány miatt Kanadába helyezték át, miközben a főszervező továbbra is Kína maradt – írja a BBC. A megállapodás – amely az utolsó előtti pillanatban majdnem meghiúsult a Kongói Demokratikus Köztársaság ellenállásán – értelmében a nemzetek
- fenntartják, javítják és visszaállítják az ökológiai rendszerek eredeti állapotát, különös hangsúllyal a fajpusztulások megállításán és a genetikai sokszínűség megőrzésén;
- biztosítják az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntarthatóságát, vagyis olyan állapotban őrzik meg a természeti környezet, hogy az képes legyen például élelmet és tiszta vizet szolgáltatni az emberiség számára;
- biztosítják, hogy a természeti erőforrások hasznán – mint például a növényekből kinyert gyógyszereken keletkezett profit – igazságosan és egyenlően osztoznak és biztosítják az érintett térségben élő őslakosok jogait, és bevonják őket a döntéshozatalba;
- a biodiverzitás megőrzésének és visszaállításának finanszírozása során különös figyelmet fordítanak arra, hogy valóban a megfelelő helyre kerüljenek ezek a források.
A biodiverzitás megőrzésére 2030-ig 200 milliárd dollárnyi forrás előteremtését írták elő, illetve további 500 milliárd dollárt biztosítanának meglévő támogatások átszervezésével. A pénzügyi csomag része még, hogy 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárra emelik a szegény országoknak ilyen célokra szánt támogatásokat – amivel megdupláznák a jelenlegi finanszírozást –, illetve 2030-ra még tovább emelnék ezt az összeget: évi 30 milliárd dollárra.
A megállapodással megnyílik az esély, hogy az élővilág sokszínűségét megóvjuk az összeomlástól
– közölte Brian O'Donnell, a Campaign for Nature természetvédelmi csoport igazgatója.
Sue Liberman, a Wildlife Conservation Society (WSC) részéről ugyanakkor arról beszélt, hogy kompromisszum született, és hogy ugyan a megállapodásnak számos jó eleme van, de
többet is tehettünk volna azért, hogy igazán megváltoztassuk a természethez fűződő kapcsolatunkat, és megállítsuk a fajok és az élőhelyek pusztulását.
A New York-i székhelyű, WSC, és más környezetvédelmi csoportok is jelezték, nem tartják elég ambiciózusnak azt, hogy a nemzetek 2050-ig tolnák ki a fajok kihalásának megakadályozására, az ökoszisztémák integritásának megőrzésére és a populációkon belüli genetikai sokféleség fenntartására megfogalmazott célt.
Az ENSZ egy 2019-es jelentésében úgy becsülték, hogy a klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása és a környezetszennyezés miatt évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj halhat ki. Tavaly pedig a világ vezető kutatói figyelmeztettek az elkerülhetetlennek tűnő tömeges fajkihalásra, aminek súlyos következményei lehetnek, hiszen a világ nyolcmilliárdos népessége rendszeresen 50 ezer vadon élő fajt használ fel, minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől a fajoktól.
