Az Óbudai-szigeten van a főváros legnagyobb összefüggő zöld területe. Aki kijár ide a hétköznapokban gyerekekkel, kutyát sétáltatni vagy sportolni, enyhe kulturális sokkot kap, amikor a Sziget fesztiválra is kilátogat. Úgy érezheti magát, mint Alice Csodaországban: teljes fordulatváltás, megszűnik a korábbi dimenzió, minden egyes négyzetméteren emberek sokasága, hangos nevetés és beszélgetések, és a több helyről áramló zene képezi az alapzajt.

Hogyan lehet egy ekkora fesztivált a fenntarthatósággal kombinálni? Van-e ennek a témának ebben a közegben létjogosultsága? Gerendai Károllyal beszélgettünk erről.

A fesztivál mennyiben változtatja meg a sziget képét?

A szigetet a fesztivál idejére bérbe vesszük, ezért eleve kötelez minket a tulajdonos, hogy az eredeti állapotában adjuk vissza. Mi ezen túlmenően az elmúlt években próbáltunk még ennél is gondosabb gazdái lenni a területnek. Úgy fejlesztgetjük, hogy a lehető legkevésbé legyen hatással rá a fesztivál okozta pusztítás, mert azért ez egy nagyon komoly igénybevételt jelent.

Az utóbbi időszakban több olyan jellegű fejlesztést csináltunk, amellyel ezt a terhelést próbáltuk csökkenteni. Például kiszinteztük a területet, dréncsöveket fektettünk le, hogy ha nagyobb csapadék hullik, akkor ne álljon meg a víz, mert a sár által jobban sérül a környezet is. Legutóbb pedig a K-hídnál egy nagyobb területről vágattuk ki a veszélyes fákat, helyükre a fesztivál után újak kerülnek. Ezen kívül körben a gáton szintén általunk lett kiépítve a közvilágítás, a futópálya, a szemetesek és padok. Az elmúlt években azonban ezt a részt lelakták, megrongálták, de megint fel fogjuk újítani.

A vízhálózat, a csatorna és a villanyhálózat kiépítése, felújítása is nekünk köszönhető. Azért valljuk be, a fesztiválnak szükséges is van ezekre a fejlesztésekre, ezért a tulajdonosok nem meglepő, hogy azt mondják, hogy ezeket a beruházásokat nem vállalják át magukra. De azért vannak olyan dolgok, amelyekről azt gondolom, mi jogosan sérelmezünk, hiszen a mai napig nincs az egész szigeten egy nyilvános illemhely, így hozzánk, az irodába vagy a csónakházba kéredzkednek be az emberek, ha kijönnek szabadidejükben. Mi már építettünk volna egyet, de ezen a területen építési tilalom van.

Pár éve egy felmérés is azt igazolta, hogy hiába a Sziget fesztivál egy nagy rendezvény, a hajógyári általános állapota, az utak, az ivóvízhálózat, a világítás, a rendezvényhez kapcsolódó fejlesztések folyamatosan javítottak a sziget állapotán, nem pedig rombolták.

Vannak itt élő madarak, kisebb állatok. Róluk lehet valamit tudni, hogy hogy viselik a fesztiváli hangulatot?

Mindenféle szakmai szereplőkkel, szervezetekkel tartjuk a kapcsolatot, és mi is azon vagyunk, hogy mit lehetne a sziget élővilágával kezdeni. Ez egy kisebb állat- és madárvilág természetes élőhelye, mi nem akarjuk, hogy felboruljon az életterük. Az szerencsés, hogy a galériaerdőnek a gáton túli része az általunk sem használt a fesztiválkor, nem szívesen engedjük a Dunához az emberek, és ilyenkor ide vonulnak vissza az állatok. A szakemberek nekünk azt mondták, hogy az élővilágnak sokkal nagyobb baja van azzal, hogy a sziget egy közkedvelt kutyasétáltatóhely, és a szabadon engedett kutyák jobban zavarják őket, mint a nyárvégi fesztiválozás.

Vannak-e zöld fejlesztések, mennyire lehet egy ekkora rendezvényt zöldíteni?

Elkezdtük számolgatni, hogyan lehetne karbon neutralizálni a rendezvényt, de iszonyat nagy számok jöttek ki. Külföldön ez már megszokott, de vannak negatív visszhangok is, sok a visszaélés. A partnereinket teszteltük, mennyiben látnak ebben fantáziát, de az lett az eredmény, hogy ők is inkább olyan dolgokra szeretnének rámenni, mint a napenergia használta vagy más olyanra, amely jobban kézzelfoghatóbb, mint az, hogy azt mondjuk, hogy a karbon semlegesítésünk abban merül ki, hogy egy ecuadori vízierőművet támogatunk. Úgyhogy ezeken gondolkodunk. Azért mindig van egy-két kisebb dolog, például most tárgyalunk arról, hogy újrahasznosított papírból készülő szelektív szemeteskukák is legyenek. Ennek a plusz költsége 5-6 millió forint lenne, ami még beleférne a büdzsébe. De évről-évre mindig igyekszünk új technológiákat is használni, például a technikai vezetőnk szeretne elérni, hogy a WC öblítés a zuhanyozáskor használt vízzel történjen, és ne tiszta ivóvízzel. Erre ugyan sok megoldás van, de nekünk olyan komplex megoldások kellene, amely akár 1200 WC-nél is működnek. Eddig nem találtunk ilyet.

A visszaváltható pohár kérdését is végigjártuk már, de a Sziget túl nagy mérete miatt olyan mennyiségű poharat kellene logisztikázni, elmosni, hogy már ez is elég bonyolult. Ráadásul ahhoz, hogy ezt meglépjük, majd 100 milliós költséget kellene magunkra vállalni. Amit nem tehetünk meg, csak, hogy jófejnek tűnjünk. Dönthetek úgy, hogy kiadok tízmilliókat, csak hogy zöldebb legyen a rendezvény, de nekünk, mint minden vállalkozásnak, az a célunk, hogy tudjunk fejlődni és profitot tudjunk realizálni. Nem mondom, szeretnénk ebben is az élen járni.

A Szigeten a civileknek is mindig fontos szerep jut.

Nemcsak a környezetvédelmi kérdések izgatnak minket, hanem a fiatalok és a közösségek is. Az első Sziget óta felkaroljuk a civileket. Van roma helyszín, meleg kultúra, fontos nekünk az antirasszizmus, a tolerancia, a másság elfogadása. A fiatal korosztály azért is fontos célcsoport, mert ők azok, akik a leginkább érintettek, és ők a legfogékonyabbak, leginkább formálható gondolkodásúak, ezért tudatosan olyan civil szervezeteket vonunk be, akiknek, azt gondoljuk, hogy fontos a tevékenységük. Fontos momentum, hogy egy olyan közegben, ahol amúgy nagyon is jól érzik magukat, ne csak a szórakozásról szóljon az a pár nap, hanem kapjanak ennél előremutatóbbat is. Nekünk abban kell megtalálni az egészséges egyensúlyt, hogy hagyjuk az embereket szórakozni, és közben ne érezzék azt, hogy állandóan inzultálják őket valamivel. Az már a szórakozás rovására menne.

Mi is csatlakoztunk az Élő bolygónk kampányhoz, és mi is gyűjtjük az aláírásokat, hogy nyomást gyakoroljunk a párizsi klímacsúcs döntéshozóira. Saját felületeinken reklámozzuk, szorgalmazzuk ezt az ügyet.

Te mennyire tudsz kikapcsolódni a Szigeten? Izgulsz?

Most inkább amiatt izgulok, hogy az újdonságok beválnak-e vagy milyen idő lesz. Az a fajta bizonytalanság már nincs, ami a kezdetekkor volt, a dolgok amatőrségéből fakadóan. Inkább amiatt, hogy ne megszokásból csináljuk, hogy ne vesszen ki az egész lelke, hogy mindig még jobbat és jobbat akarjunk. Fontos, hogy az emberek érezzék, hogy itt mindig van valami plusz is. Azáltal, hogy egyre jobb a csapat, egyre kevésbé kell nekem mindenre odafigyelni, ezáltal egyre jobban jut időm arra, hogy a barátokkal, családdal is kint legyek. Valószínűleg sosem fogok felhőtlenül szórakozni a saját rendezvényeinken, de sokkal jobban tud innovatív lenni az ember, ha a közönség szemével is tudja látni a fesztiválokat, és bele tud vegyülni a tömegbe.

Zöldülnek a rock sztárok is

Gerendai Károly elmondta, hogy a fellépők kb. felének van olyan kifejezett kérése, amely azt mutatja, hogy az öko vonal markáns trendként jelenik meg a zenei életben is. A fellépők szerződéseikben kikötik, hogy mit kérnek enni-inni, és ezek jó részében a bio, vega, vegán, egészséges élelmiszerek is erőteljesen jelen vannak. Prince például az öltözőjébe nem kért alkoholos italt, helyette ásványvizet, teát és gyümölcslevet mézzel és citrommal. Fellépés előtt pedig apróra felvágott zöldségek humusz mártogatóval volt a kérése. Egy másik korábbi fellépő, a német Die Fantastischen Vier frontembere, Thomas D. is híres arról, hogy vegetáriánusként él, és egy Köln melletti tanyán találta meg a boldogságot. Thom Yorke, a Radiohead frontembere is vegán, és aktív támogatója a Big Ask kampánynak, amelynek célja felhívni a figyelmet a globális felmelegedésre, és minél előbbi intézkedések sürgetése a brit döntéshozókra.

Hagara-Nagy Nóra

Az interjú megjelent az Ecolife magazin július-augusztusi számában.