Interjú Szomolányi Katalinnal, a Magyar Telekom Vállalati fenntarthatósági központ vezetőjével

A Magyar Telekom a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felelős tagjaként 2004 óta foglalkozik stratégiailag is a fenntartható fejlődéssel. A fenntarthatóság három alappillére – gazdaság, társadalom és környezet – komplex módon, sokrétűen jelenik meg a vállalat és a dolgozók életében.

Ecolife: Mikor kezdett el foglalkozni a Magyar Telekom a fenntarthatósággal?

Sz.K.: A fenntarthatóság két irányból kezdett el kifejlődni a világon. Az angol irány elsősorban a kommunikációban és társadalmi oldalról kezdett el kifejlődni, a német vonal pedig a környezetvédelemből indult ki. Nálunk a német irány volt a kezdetekben a meghatározó. 2004-ben készítettük el első fenntarthatósági jelentésünket, itt szembesültünk először az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel. Az így készített leltárban láttuk, hogy elmaradásunk van a társadalmi területen, ekkor jött a sokszínűségi politika. Büszke vagyok arra, hogy ma már stratégia mentén haladuk, amelyeket a felsővezetők is elfogadnak. Nem titok, de 2005 óta a Dow Jones fenntarthatósági indexének kritériumai az irányadóak, természetesen ezeket a kritériumokat a saját vállalatunkra, igazítjuk. Minden évben megvizsgáljuk a felsővezetőkkel, hogy a piaci és egyéb körülmények tekintetében megvalósíthatóak-e a kitűzött KPI-k, s ha kell, módosítunk.

Ecolife: Milyen stratégiai pontok mentén épülnek be a fenntarthatósági elemek?

Sz.K.: Ha elkezdesz fenntarthatósággal foglalkozni, az plusz felelőséggel jár, akkor komolyan csinálni kell. Nálunk három motivátor van, az első ezek közül a részvényesek és a részvényérték.

A felelős befektetők nem az elmúlt éves eredményeidet nézik, hanem azt akarják látni, hogy hosszú távon gondolkodsz. Ez is Angliából indult ki, az anglikán egyház azt mondta, hogy a hívei és a saját pénzét hosszú távon akarja befektetni, csökkentve ezzel a kockázatokat. Ezek voltak az első felelős befektetői alapok. Az utóbbi években Európában két-háromszorosára nőtt a felelős befektetések iránti kereslet, aminek következtében például a Deutsche Telekom részvényeinek 20%-a már felelős befektetésben van.

A Magyar Telekom folyamatos célpontja felelős befektetői értékeléseknek. A bécsi közép- és kelet-európai felelős befektetői indexnek (CEERIUS - Central and Eastern European Responsible Investment Universe) például kezdetek óta tagjai vagyunk. Ide a régió fenntarthatósági szempontból legjobban teljesítő vállalatai kerülhetnek be. Vagy említhetem az Oekom Research felelős befektetői értékelőt is, amely nagy befektetőknek készít értékeléseket. A távközlési iparágon végzett értékelésében 108 vállalatot vizsgáltak meg. Ezek közül az első lett a Deutsche Telekom, a második a British Telekom, a hamadik pedig a Magyar Telekom.

A második motivátorunk a piac. Bár Magyarországon még kicsi az ún. LOHAS csoport, akik tudatosan, fenntarthatósági szempontok szerint vásárolnak, de egyre inkább kialakulóban van ez a trend. Az infokommunikáció számos ponton tud segíteni a klímában és a társadalomban, és várunk arra, hogy a közeljövőben lesz egy olyan előfizetői bázis, akiket ez érdekel.

Harmadik motivátor a márka. A márka értékét növeli, ha fenntartható, legyen az munkáltatói márka vagy kereskedelmi márka. A dolgozóink azt érzik, hogy ez a vállalat valami pluszt ad nekik, nem egy klasszikus multi, ahol igáznak az emberek, hanem ad valami értéket, amire büszkék.

Ecolife: A Telekom fenntarthatósági törekvései nagy sok területen érhetőek tetten. Mi ennek a sokszínűségnek az oka?

Célunk, hogy elsők legyünk a vállalatok között, és azt akarjuk, hogy a fenntarthatóság váljon identitásunk részéve. Csak akkor tudok a piacon hitelesen megnyilvánulni, ha ez sugárzik belőlem. Nálunk 7000 emberrel kell foglalkozni, s a fenntarthatóságnak mindenhol be kell épülnie a munkafolyamatokba is. Azért van annyiféle programunk, hogy mindenkit valamivel elérjünk.

A fenntarthatóság, fenntartható fejlődés szó nem túl szexi. Fél évig kerestük a választ, hogy hogyan beszéljünk ezekről a dolgokról úgy, hogy mindenki felkapja rá a fejét, és legalább egy kicsit mindenki magáénak érezze. Így lett a hello holnap!, ami azért jött létre, mert nem akartunk arra várni, hogy egyszer majd mindenki magától rájön, hogy nem akarja, hogy elpusztuljon a Föld. Edukálni akartunk, hogy megmutassuk, bárki tehet a fenntarthatóságért, apró lépések kellenek minden ember életében. A hello holnap! logóval jelölünk mindent, ami a fenntarthatóság felé megy. A Fenntarthatósági Napot, a telebike-ot, sőt még a készülék katalógusban is ott van, ha egy termék valamilyen formában kapcsolódik a fenntarthatósághoz.

Két éve van egy pontgyűjtő játékunk is, ahol pont jár azért, ha valaki valamilyen igazoltan fenntartható dolgot csinál, például telebike-ozik vagy önkénteskedik. Nagyon szeretik a dolgozók, szorgalmasan gyűjtögetnek minden szinten és azonnal kérdőre vonnak, ha nem könyveljük le időben a pontjaikat. Az első három legtöbb pontot gyűjtött munkatársunk komoly ajándékot kap, de nem is ezért teszik, hanem mert élvezik, hogy jó dolgokat csinálnak, amiért jutalmat is kapnak. Erre az ötletre épül a hello holnap! mobil applikáció, ami már a lakosság számára készült. Itt bárki gyűjtheti a hello holnap! pontokat. Minden pont 100 forintot ér, de nem akármire lehet beváltani - mert a fogyasztói társadalmat nem akarjuk ösztönözni -, hanem alapítványoknak lehet felajánlani. Nemsokára elindul az idei szavazás, hogy kiválasszuk, idén melyik hat alapítványnak lehessen adni a pontokat.

Az interjú az Ecolife magazin májusi számában jelent meg.

Együttműködő partnerünk: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara