Vincent Callebaut neve nem ismeretlen a modern kori építészet számára, és az ECOLIFE számára sem. Az általunk korábban bemutatott víz alatti város után itt a tervező legújabb városfejlesztő elképzelése, a Hyperions.

India a világon a negyedik legnagyobb élelmiszer importáló ország, így az ehhez hasonló megoldások még inkább segíthetik a gazdasági növekedést. Delhiben található a projektben részt vevő Jaypee városa, mely 50 millió lakosnak ad otthont. A beruházás célja, hogy bebizonyítsák, mennyire összefügg a klímaváltozás, a fenntartható mezőgazdaság és a városfejlesztés, s hogy az embereknek törekedniük kell ezek segítésére.

A Hyperions elsődleges célja, hogy lakói egy fenntartható gazdaságot alakítsanak ki, bioélelmiszerekkel és környezettudatos eljárásokkal. Az épület igazából egy hatalmas vertikális kert, melyben a tudatosság mindenhol jelen van. Ez a "természet-város" egy kevert, hibrid életmód kialakítására ad lehetőséget. A projekt ötvözi a megújuló energiaforrásokat az ősi agrárkultúrával. A közösség szemlélete egyszerre nevezhető low-technek és high-technek, mivel az agrárkultúrában visszanyúlnak az alapokhoz, ám a számítástechnikában együtt haladnak a korral, lakóinak magas igénye van a számítástechnikai újítások iránt. 

Az építmény lakosai a "városi gazdák", azaz egyszerre városi emberek és földművelők is. A növények ápolása az egyik legfontosabb eleme az itteni életnek. Ehhez tartozó legfontosabb intézkedések: komposztálás, zöld műtrágyázás, biodiverzitás növelése, alternatív módszerek alkalmazása, ökológiai egyensúly megtartása, esővíz gyűjtése. Tilos vegyszereket, növényvédő szereket, rovarirtó szereket és egyéb nem természetes anyagokkal kezelni az ottani élőkultúrát. 

A közösségben állattartással is foglalkozhatnának a lakók, városi kisgazdaságokat alakíthatnának ki. Tejtermékekből, húsokból és tojásból nem lenne hiány. A trópusi gyümölcs fák, mint a mangó, a banán és a fügefák, valamint a nektárt termelő növények, a gyógynövények és a családi konyhakert is mindenhol megtalálható lenne, nemcsak a gazdaságokban, hanem az utcákon, az építmény homlokzatán, az erkélyeken és a háztetőn is.

A Hyperions épülete hat kertes toronyból áll, mindegyik építmény 36 emelet magas, melyben lakóépületek és irodák is megtalálhatóak. A tornyok kereszt laminált fából (CLT) készültek és a szerkezetet mindenütt növények borítják. A projekt és az épületek a világ legmagasabb fájáról kapták nevüket, a Hyperion egy óriás örökzöld mamutfenyő, melynek magassága elérheti 115,55 métert is. A váz alapja 25 százalék egyéb anyagot és 75 százalék természetes, bio-eredetű összetevőket vegyíti, acél és beton szerkezet gondoskodik az épületek biztonságáról (földrengések esetén).

Természetesen ebből a komplexumból sem maradhatnak ki a szélturbinák és a napelemek, melyek a megújuló energiaforrásokról gondoskodnak. Bár, az épület a tervek szerint 2020-ra lesz kész, reméljük ez nem csak egy utópisztikus elképzelés, hanem valóban sikerül megvalósítani.

Képek: vincent.callebaut