Egy Európai Uniós felmérés szerint a munkahelyi stressz közel 1000 milliárd Ft kárt okoz a magyar gazdaságnak. A szorongó, agyonstresszelt és ezért gyakran betegeskedő munkavállaló ugyanis nem a legjobb befektetés. (Jogos lenne a felvetés persze, hogy egy ambíciózus, agilis kezdő hogyan képes kiégni a nem megfelelő kondíciók között, ami nem csupán a vállalatban okozhat károkat, de az egyén egész életére negatív hatással lehet).

A Slow Budapest 2014. tavaszán végzett felmérései szerint a dolgozók egytől ötig terjedő skálán 3.18-asra értékelik munkahelyi kiegyensúlyozottságukat. A megkérdezettek a belátható határidőkben, a rugalmas munkavégzésben, vagy a napközbeni pihenők beiktatásában látják közérzetük javulásának lehetőségét. A felsorolt alternatívák, valljuk be, nem mennek luxus számba, 58% mégis azt a választ adta, hogy vállalatuk számára nem prioritás a munkahelyi kiegyensúlyozottság kérdése. Vezetői szinten mindössze (!) 13 % veszi figyelembe a dolgozók kiegyensúlyozottságát, és 67 % szerint van szükgék arra, hogy vállalati szinten kell foglalkozni a problémával. Néhány külföldi ország már felfedezte, hogy elég néhány, az erőforrásra koncentráló változtatás, és máris emelhető és stabilizálható a dolgozó elégedettsége és motivációja.

A Google és a Nike délutáni alvással biztosítja a munkavállalók egyensúlyát, egyes kutatási eredmények szerint ugyanis ez pozitív hatással van a produktivitásra, a Canon e-mail mentes napokkal próbálja elevenebbé tenni a munkahelyi kapcsolatokat és a kommunikációt, a BMW és a Telekom pedig bevezette az elérhetetlenséghez való jogot, melynek értelmében a munkavállalót sem e-mailben, sem telefonon nem keresheti felettese.