A novemberben történt párizsi terrortámadás okán, a lehető legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett gyűlt össze a világ 151 vezetője a francia főváros közelében, hogy megvitassák a bolygónkat érintő legsúlyosabb kérdéseket.

A tárgyalássorozat elsődleges célkitűzése az volt, hogy egy olyan globális megállapodás szülessen, melynek betartásával sikerül 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet növekedését. Azonban már a klímacsúcs megkezdése előtt nem sokkal kiderült, ez nem teljesíthető. A nemzetközi felajánlások alapján 2100-ra a globális hőmérséklet-emelkedést 2,7 és 3,5 °C között lehet tartani.

A konferencia első napján a világ vezető politikusai is részt vettek. Hazánkat Áder János köztársasági elnök képviselte.

Bejelentés született arról, hogy állami és magánforrásokból összeálló, húszmilliárd dollár értékű alapot hoznak létre megújuló energia-projektekre, amely 2020-tól válik majd elérhetővé.

Barack Obama amerikai elnök szerint, ez lehet az utolsó generáció, amely még tud tenni a klímaváltozás ellen. Az Amerikai Egyesült Államok a világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként elismerte hatalmas szerepét az eddig bekövetkezett globális felmelegedésben, de készen áll tenni ellene.

Angela Merkel német kancellár álláspontja az volt, hogy leginkább a fejlett országok tehetők felelőssé az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezért a jövőben biztosítani kell a fejlődő országokat is arról, hogy hozzájuthassanak a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges anyagi forrásokhoz.

Vlagyimir Putyin orosz államfő kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani a párizsi klímacsúcsot megelőző, nemzetközi konferenciákon lefektetett alapelveket, és szorgalmazott egy jogilag kötelező érvényű, a kiotói jegyzőkönyvet megújító, és annak helyébe lépő megállapodást.

Áder János szerint, az emberiségnek változtatnia kell mostani, felelőtlen magatartásán, hiszen e nélkül nem következhet be jelentős mértékű változás, valamint olyan helyrehozhatatlan, pusztító természeti katasztrófákkal szembesülhetünk, amelyek megpecsételhetik közös sorsunkat.

Ha a jelenlegi labilis politikai és gazdasági helyzetben, amelyet az utóbbi idők terrortámadásai is erősítettek, a konferencián résztvevő nemzeteknek sikerül megállapodniuk a klímaváltozást érintő legfontosabb kérdésekben, és felül tudnak kerekedni a mindenkit érintő országok közötti ellentéten, ez az eseménysorozat válhat a nemzetközi együttműködés diadalának szimbólumává.

Az ENSZ 21. Klímakonferenciája 10 napon keresztül, egészen december 11-ig folytatódik. Blogunk figyelemmel kíséri az eseményeket és folyamatosan tájékoztatja olvasóinkat az aktualitásokról.