Amerikai tudósok szerint a globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat 2085-re, hogy nyári olimpiai játékokat rendezzen; köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a következő olimpiai játékok megrendezésére.

A The Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen.

Tokió sem kivétel

A 2020-as nyári olimpia házigazdája sem felel meg már most az időjárási kritériumnak, így a versenyzők szervezete jobban meg lesz terhelve a megszokottnál – és ez évről évre még inkább jellemző lesz a versenyekre. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában pedig mindössze 25 város teljesítheti a követelményeket. Ha a tudósok előrejelzései beteljesülnek, akkor a 22. században az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek.

A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia -, mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére.

A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére. 

A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. 

Forrás: MTI