A világjáró félelmei - Interjú Juhász Árpáddal
2017. január 18. írta: Ecolife

A világjáró félelmei - Interjú Juhász Árpáddal

Több ezer televíziós műsorban szerepelt, száznál több filmet forgatott, eddig huszonöt könyve jelent meg. Geológus, a természettudományok egyik legjelentősebb magyar ismeretterjesztője, aki utazásai során személyesen is láthatta a klímaváltozás súlyos hatásait a gleccserektől a trópusi esőerdőkig.

ja.png

[...]Hogyan változott meg a Föld a két emberöltő alatt, milyenek a személyes tapasztalatai?

Juhász Árpád: Szomorúak. Döntő többségben rendkívül negatívak. A természeti jelenségek, a gleccserek például nagymértékben jelzik a klímaváltozást.

Ezen még tíz éve is mosolyogtak, és őrültnek tartottak, amikor erről írtam, holott úgy gondolom, hogy éppen a gleccserek azok, amelyek nem az adott időjárás gyors szeszélyeit tükrözik, hanem több évtized átlagos légköri hőmérsékletére reagálnak.

Kétszáz gleccsert jártam be, tagja voltam a UNESCO környezetvédelmi bizottságának, a United Nations Environment Programme-nak, az UNEP-nek is, ahonnan minden szakanyagot megkaptam. Egy vagy két kivételtől eltekintve, mind az északi, mind a déli félgömbön rendkívül drasztikusan rövidülnek a gleccserek. Ezt jól lehet érzékelni azzal, hogy a kis jégkorszak végén, az 1850-es években meddig értek a gleccserek. A végső hordaléklerakások, azaz a végmorénák jól jelzik ezt, kijelölik a gleccser valaha volt legnagyobb kiterjedését.

A gleccserek visszahúzódása nem volt lineáris az elmúlt körülbelül százötven évben, voltak hidegebb-melegebb időszakok. Mindezt alaposan megfigyelték Ausztriában, de részben Svájcban, Franciaországban is. Hihetetlen számadatok derülnek ki: például Ausztriában, a Pasterze gleccsernél 1851 óta – amióta ezt mérik – másfél milliárd köbméter jég olvadt el! Azoknál az óriási gleccsereknél, amelyek például Új-Zéland csapadékdúsabb magashegyi területein vagy a Skandináv-hegységben találhatóak, még drámaibb hatásokat tapasztalhatunk. Ugyanakkor a nagyon hideg régiókban, ahol a globális felmelegedésnek nincsenek tartósan 0 Celsius-fok fölé emelkedő értékei – ilyenek például a Spitzbergák vagy Patagónia bizonyos részei –, nem érzékelhetőek ilyen nagymértékű visszahúzódások.

Tehát elmondható, hogy a gleccserek világszerte nagyon jól jelzik a globális felmelegedést. Arra nyilván nem adnak választ, hogy ez egy természetes folyamat miatt van-e, egy spontán zavar, vagy emberi tevékenység okozza. Az ENSZ csak most deklarálta, hogy a globális felmelegedésben, klímaváltozásban az emberi tevékenységnek meghatározó szerepe van. Ide sorolható többek között a szén-dioxid-emisszió és más üvegházhatású gázok, főként a metán kibocsátása.

[...]

Szerző: Falus Tamás

A cikkről bővebben az Ecolife Téli különszámában olvashattok.

A bejegyzés trackback címe:

https://ecolife.blog.hu/api/trackback/id/tr9412140059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása