Közös ígéretet tett az Egyesült Államok és az EU pénteken arra, hogy a következő évtizedben csaknem harmadával csökkentik a globális metánkibocsátást. Az egyezségben azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentsék a 2020-as globális kibocsátási szintet.
Ha ezt világszerte követnék, 0,2 fokkal csökkenteni lehetne a 2040-re várt felmelegedést. Boris Johnson pénteken már meg is ígérte, hogy az Egyesült Királyság az elsők között csatlakozik az USA és az EU paktumához. A klímaszakértők a párizsi klímaegyezmény teljesítése felé tett egyik legjelentősebb lépésnek nevezték a döntést.
Az ENSZ májusi jelentése szerint a következő évtizedben nagyjából a felére kellene csökkennie a globális metángáz-kibocsátásnak, hogy legyen esélyünk a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A metán az élő szervezetek bomlásakor keletkezik, a szén-dioxiddal szemben rövid ideig marad a légkörben, de erőteljesebb hatása van a felmelegedésre, húszéves periódust nézve nyolcvanszoros az üvegházhatása.
A riportba azt írták: ha a globális felmelegedés mértékét a párizsi egyezményben megállapított határértéken (tehát 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedésen) belül akarják tartani, akkor a metánkibocsátást sürgős intézkedésekkel csökkenteni kell. A Global Methane Assessment című jelentés szerint ha 2030-ig sikerülne 40 százalékos csökkentést elérni, azzal 0,3 fokot lehetne „spórolni” 2040-ig a globális hőmérséklet növekedésében.
Tavaly ugyanakkor mind a szén-dioxid, mind a metán szintje rekordmagasságot ért el a pandémia megfékezésére hozott korlátozások ellenére, noha ezek jelentősen visszafogták a gazdasági tevékenységet.
