Hétköznapi döntések, amelyeket meghozhatunk karbonlábnyomunk csökkentése érdekében. Persze mindez csak úgy működik, ha életünkbe építve pozitív érzéseket eredményeznek. Mérlegeljük, mit tudunk ezekből megvalósítani, úgy, hogy közben önmagunkhoz is hűek maradunk.

Húsfogyasztás

A klímaváltozás megfékezésének leghatékonyabb egyéni léptékben megvalósítható módja a húsmentes életmód, de már húsfogyasztásunk mérséklésével is óriási dolgot teszünk. Az agrártevékenységek károsanyag-kibocsátása ugyanis még a fosszilis energiahasználatnál is nagyobb probléma (utóbbit mégis sokkal gyakrabban tárgyaljuk, amikor szóba kerül a klímaváltozás). Emellett az ipari állattartás egyben a legnagyobb édesvíz-felhasználó is. A legfőbb probléma a vörös hússal van, amelynek előállítása 11-szer annyi vizet igényel, károsanyag-kibocsátása pedig 5-szöröse a baromfihúsénak. 1 kg marhahús előállítása például átlagban 13.000 liter vizet emészt fel. Sokan nem látják a kapcsolatot a húsfogyasztás és az éghajlatváltozás között. Nem szükséges, hogy teljesen vegetáriánusok legyünk, de fontos tudnunk, hogy nem csak saját szervezetünk fogja meghálálni, ha hetente párszor beiktatunk egy-egy húsmentes napot. Arról nem is beszélve, hogy a húsmentes konyha ma már igazi kulináris csodákkal tud szolgálni.

Energiavámpír készülékek

Elektronikus eszközeink akkor is szívják magukba az energiát, ha éppen csordulásig vannak töltve (pl. mobiltelefon) vagy nincsenek bekapcsolva (pl. mikrohullámú sütő). (A leggyakoribb energiavámpír készülék a konnektorban hagyott mobiltöltő - telefon nélkül.) Ezért célszerű, ha kizárólag használat alkalmával dugjuk be őket, illetve töltés esetén fokozottan odafigyelünk, hogy készülékünk és maga a töltő is csak addig legyen a konnektorhoz csatlakoztatva, ameddig szükséges. Így áramszámlánkon is spórolhatunk, és a Föld tartalékait sem pazaroljuk feleslegesen. 

Közlekedés

Hagyjuk otthon autónkat, ha van lehetőségünk kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy gyalog eljutni az úti célunkig, de akár telekocsis megoldást is választhatunk. A népességnövekedés szükségszerűvé tette a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét, így ma már rendelkezésünkre állnak metró-, villamos-, busz- és vasútrendszerek, és több helyen már azon dolgoznak, hogy ezeket károsanyagkibocsátás-mentesítsék. Ugyancsak növekvő tendencia számos helyen a gyalogosforgalom ösztönzése parkok, zöldterületek kialakítása által. Éljünk a lehetőségeinkkel!

Fast fashion

Melyik megoldás a jobb: vásárolni tíz olcsó ruhát, amelyek közül nyolc úgyis a szekrényünk mélyén végzi, vagy vásárolni kettőt megfizethető (esetleg kicsit drágább) áron, de biztos forrásból, és évekig használni őket? Egy kis kreativitással bármely ruhánk kombinálható valami mással, teljesen új hatást eredményezve. Nem szükséges felhalmozni a ruhadarabokat ahhoz, hogy folyamatosan meg tudjunk újulni. Arról nem is beszélve, hogy az olcsó fast fashion áruk gyártási körülményei a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is gyanakvásra adnak okot. Gyerekmunka, kihasznált, túlóráztatott ,,olcsó munkaerő". Mindannyian hallunk ezekről, de vajon tudunk róla, ha döntéseinkkel önkéntelenül is ezeket a gyakorlatokat támogatjuk? Mind társadalmi, mind környezeti szempontból szerencsés, ha elkerüljük a fast fashion-őrületet, mely ma már nem szezonális kínálatot bocsát ki, hanem 12-15 kollekciót egy évben - elképesztő mértékű textilhulladékot generálva.

Kertültetés

Csak egy kis erkélyed vagy ablakpárkányod van? Nem akadály. Egy kis zöld növényzet ültetésével egyszerűen és gyorsan csökkentheted a karbonlábnyomodat. Mind ismerjük a fotoszintézis jelenségét, így a növények jótékony hatását nem kell bemutatni. Fokozhatjuk törekvéseinket, ha méheket csalogató növényeket ültetünk. Városi környezetben a betonutak és -épületek, valamint a megnövekedett emberi tevékenység miatt sokkal forróbbak a nyarak, mint vidéken. Az ültetett kiskerteknek jelentős hűtő hatásuk is van, ami a felmelegedés fokozódásával egyre fontosabbá válik.

Helyi kereskedelem

Keressük a helyben megtermelt, szezonális élelmiszereket! A helyi piacon vásárolni nemcsak egészségesebb, mint előcsomagolt árut venni egy üzletláncból, de megspórolhatjuk a légkörnek a szállítás során keletkező szennyezőanyagokat is, valamint környezetünknek a csomagolási szemetet/hulladékot (piacra lehet kosárral vagy vászonszütyővel menni, és sokkal valószínűbb, hogy csomagolás nélkül el tudjuk hozni az árut, ha sikerül átlendülni a ,,nejlonzacskó mint a gondoskodás kifejeződése"-problémán). A helyi kistermelők sokkal valószínűbb, hogy öko-bio módszereket alkalmazva, organikus élelmiszert bocsátanak áruba, így egészségünk szempontjából is szerencsés választás tőlük vásárolni. A legbiztosabb persze, ha magunknak termeljük meg a szükséges dolgokat. 

Ruhaszárítás

Rohanó világunkban csábító lehet a szárítógépek gyorsasága, ám ezzel a megoldással 5-ször annyi elektromos energiát fogyasztunk, mint egy mezei mosással. Egészen pontosan olyan, mintha 225 villanykörtét égetnénk egy órán keresztül. Érdemes megfontolni, hogy megéri-e a kényelem ilyen adatok mellett, vagy pedig tudunk egy kicsit várni azokra a ruhákra - akár tudatosan megtervezve, előrelátva, hogy mikor mire lesz szükségünk.

Felhasznált forrás: Huffington Post

Fotó: pexels.com