Az Ecolife magazin munkatársaként látom saját magamon, hogyan formálódik, gazdagodik a világról alkotott képem. Gyerekkorom óta ösztönösen keresem a természet harmóniáját, de mióta ez a hivatásomnak is kiemelt témája, egyértelműen érzem, a szerkesztőségben kapott impulzusok támogatják, hogy még mélyebben, még tudatosabban figyeljem, tápláljam és éljem meg a zöld élet szépségeit.
(Szerző: Szabó Gábor)
A fenntartható, igazán tartalmas létet illetően a mindennapokban számos gondolat feltételes módban repked a fejemben: Hogyan lehetne bizonyos kártékony elemeket kiiktatni? Hogyan lehetne zöldebb? Miért így csinálják, miért nem lehetne amúgy? Hogyan oldhatnánk ezt meg felelős módon? De jó lenne, ha ők is gondolnának rá. Milyen szép lenne, ha….
E megszokott gondolatisággal, és számos sürgős teendő rohanó tempójú elintézését követően indultam útnak egy karintiai sajtóútra, ahol az aktív kikapcsolódásé volt a főszerep. Már az előzetes programterven látszott, nagyon precíz szervezésben rengeteg élményt gyűjthetünk majd négy nap alatt. Amire számítottam, de nem ilyen mértékben: keresés nélkül is a tiszta, zöld életörömmel találkoztam úton útfélen.
Első állomásunk a WaldPension Putz volt Berg in Drautal településen, egy hangulatos panzió, álomtanyát idéző kis udvarral. Különös, mennyire segíti a nyugodt környezet, hogy teljes mértékben megérkezzen az ember. Néhány perc egy kerti asztalnál az árnyékos gyepen, és ránk tör a nyugalom. Újságíró kollégámból itt pattant ki a „life ist schön” gondolat, amely négynapos utunk szállóigéjévé vált.
A WaldPension Putz nyugalmat árasztó udvara
A sportolást kajakozással kezdtük. A partról vadvízinek látszott, de a legvadabb az a víz hőfoka volt, mert a gleccserek vize még a nyári melegben is 15 fok környékén tartja ezen a szakaszon a Drávát. Természetesen a rendezés osztrákosan tökéletes. A Fit und Fu.n Rafting Club dellachi bázisán teljes védőfelszerelést kaptunk a nagyon kedves túravezetőtől. Ha menet közben, a kajakban vették volna le a képzeletbeli kendőt a szememről, akkor azt is elhittem volna, hogy Alaszka egy vadregényes folyóján sodródunk éppen. Gyönyörű! A vadonban bájos kikötőhelyek csábítanak megállásra, sőt a komolyabban felszerelt túrázókat akár sütögetésre vagy tartós semmittevésre.
Szárazföldi edzés a kajakozásra
Hozott még némi izgalmat a végső, meredek part melletti kikötés, ahol belebotlottam egy különös öko megoldásba:
Ezen a folyószakaszon évente 50.000 és 200.000 tonna közötti szilárd anyagot szállít magával a folyó (homok, ásványok, aggregátumok). Kikötésünk helyén a mederbe építve modern mérőállomás rejtőzik, amely különböző érzékelőkkel, radarszondákkal, rezgésmérőkkel analizálja a Dráva aktuális állapotát. Az adatokat együttműködésben kormányzati szervek, egyetemek, vízügyi és környezetvédelmi szakemberek vizsgálják folyamatosan. Az eredmények segítségével objektív módon meghatározhatják az esetleges folyószabályozás szükséges lépéseit és a teljes gyűjtő- és árterület természetes fenntartásához elengedhetetlen tennivalókat.
Szálláshelyünkről szintén helyi vezetéssel tettünk egy túrát a szomszédos szurdokhoz, ahol egész nap elidőzne az ember, annyira változatos és kivételes. A helyiek nyitottsága, vendégszeretete külön szót érdemel. A mediterrán világ közelsége és a nemzetközi turistaforgalom különösen nyitottá, lazává és barátivá formálja a légkört bármerre is téved az ember. Pár óra alatt vendégeskedtünk spontán az idegenvezető házánál, egy kerékpáros szálláshelyen és éjszakába nyúlóan egy hamisítatlan helyi privát pincebuliban.
Utazásunk programja véletlenül sem a fényűzésről szólt, és Ecolife-os szemmel nagyon jó volt látni, mennyire sok zöld apróság ad plusz töltést egy ilyen kiruccanásnak. A Radlerstation Sandhof tökéletes példa erre. A Szlovéniába tartó kerékpárút mentén, szintén még Berg in Drautalban saját készítésű, elragadó kis faházakban kínálnak szállást a bringásoknak, saját mini biokertből készítik a család tagjai a finomságokat, és energiaszükségletüket leginkább a nap kifogyhatatlan készletéből fedezik.
Radlerstation Sandhof – mindent saját kezűleg
Következő két napunk a bringázás jegyében telt. Én magam nagy biciklibolond vagyok, így különösen élveztem a tekerés minden méterét. A teljes Dráva-menti kerékpárút (Drauradweg) 366 kilométer hosszan kanyarog a folyó eredő helyétől, a Dél-tiroli Toblachtól egészen a szlovéniai Mariborig. Ötcsillagos minősítéssel rendelkezik, burkolata mindenhol sima, néhány szakaszon murvás, de így is könnyedén teljesíthető akár egy citybike-kal is. Az ideális választás egy trekking bicaj, de bármelyik bringatípusból találhatunk elektromos változatot is kedvező áron, sőt töltőállomások is vannak a bicikliút mentén.
Elektronok támogatásával
Mi összesen nagyjából 80 kilométert tekertünk, Villach impozáns, mozgalmas történelmi múltról árulkodó belvárosa volt a végállomásunk. A Dráva-menti bringaút általunk bejárt része szinte mindvégig olyan, mintha egy kerékpáros image film készítéséhez kiválasztott, minden szépséget tömörítő szakasz lenne. Többnyire árnyat adó fák fokozzák a hangulatot és enyhítik a nap melegét. Egyedül arra érdemes figyelni, hogy ha gyerekekkel vágunk neki, akkor a pihenőknél adjunk időt nekik a felfrissülésre.
Ilyen mesések a bringautak Karintiában
Ha valaki gyorsabban tekerne országúton vagy hegyet mászna komolyabb szintekkel, akkor is jó helyen keresgél, sok száz kilométernyi legalizált útvonal található a karintiai régióban. Nagyon még tervezni sem kell a részleteket, mert bérelni, szerelni, megpihenni és térképhez jutni is szinte bárhol lehet.
Sajtóutunk során két nem mindennapi fürdőhelyet is meglátogattunk. A Millstätter See partján található Kärnten Badehaus csodás panorámát nyújt és a wellness-szolgáltatások teljes tárházát kínálja.
Life ist schön
Öröm volt látni, hogy a vendégeknek felajánlott olvasnivalók között több kiadvány is szerepelt, amely a környék természeti értékeinek megóvásáról szólt. A zöld életmód ínyenceit úgynevezett Biwak is várja itt. Ez egy speciális minimalista, fából készült, luxus szálláshely, saját stéggel és üvegtetővel a teljes romantikához.
Öko-romatika
Másik fürdőhelyünket látszólagos egyszerűsége teszi nagyszerűvé. Elnevezése alapján elsőre nudistastrandnak véltem, de a belépést követően rájöttem, a Naturbad kifejezés ennél sokkal tartalmasabb szolgáltatást rejt. Egy öntisztuló, ökofürdőről van szó, ahol helyben termelt bio fűszernövényekkel ízesített finomságokat is felszolgálnak. Ez a létesítmény egy eldugott gyöngyszem a bringaút mentén, kevés vendéggel, nagy zöldterülettel és nyugalmat árasztó részletekkel. A belépő is jó értelemben okozott meglepetést, mindössze 2,5 euró egy felnőtt napijegy!
A „naturista” strand Puchban
Negyedik napunk programjában az Affenberg, azaz majomhegy meglátogatása szerepelt. Nem vagyok a fogságban tartott állattartás nagy híve, ezért szkeptikusan közelítettem ehhez a helyhez, de be kell vallanom, az első pár lépés átváltotta elismeréssé az előítéleteket. Hatalmas parkot, egy erdőrészletet zárt körbe a tulajdonos, és ide telepítette a Japánban őshonos makákókat, akik láthatóan otthon és teljesen szabadon érzik magukat osztrák „apukájuknál”.
A majomhegy japán vendégei
Utólag egyértelműen elmondhatom az „élményesszencia” tökéletes volt így. Gyermekeimmel kiegészülve is szeretnék ide visszatérni; az út számos pontján éreztem a gyerekkori varázst, tele van az útvonal felfedezésre váró kalandlehetőségekkel, búvóhelyekkel, kincsekkel. Ajánlom az utazást pároknak, baráti társaságoknak és családoknak is. Sőt munkahelyi csapatépítésként is megfontolandó. Tavasztól késő őszig bármikor nagyon kellemes kikapcsolódást nyújthat a Dráva menti barangolás, és különösen pozitív, hogy átlagos hazai pénztárcából is kigazdálkodható e nagyszerű zöld túra.
Így vigyorog, aki a Dráva mentén bringázik
fotó: Szabó Gábor, Region Villach Tourismus GmbH, Alutche-photography, casino-urlaub.at
