Egy városi legenda szerint Albert Einstein azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl. A kijelentésnek hiteles források között nem lehetett nyomát találni, azonban az tény, hogy a leghasznosabb beporzóink nélkül egyáltalán nem virágozna úgy a bolygó, vagy lenne annyi élelmiszer, mint ahogy azt természetesnek megszoktuk. Ehhez képest nem elég, hogy a környezeti-éghajlati válság, a különböző invazív fajok is nehezítik a méhek életét, de az emberiség is különböző gyomirtókkal volt képes tömeges pusztulásokat előidézni a méhkolóniákban. Ennek a gyakorlatnak saját jól felfogott érdekünkben minél hamarabb véget kell vetnünk, és Franciaország végre példát mutat. Vajon mikor követi ebben őt Magyarország és a többi ország világszerte?
A beporzás a mezőgazdaság fenntartásához is elengedhetetlen folyamat. Tíz évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy becsülte, hogy 100 növényfaj közül, amelyek 146 országban az élelmiszer-ellátás 90%-át teszik ki, 71-et méhek poroznak be.
Ezért a pusztulásuk nagyban befolyásolná ezen növények, valamint az azokat fogyasztó állatok jólétét, nem is beszélve a mézről, és más méhészeti termékekről.
A méhek fontosságára, és a számukban mutatkozó riasztó csökkenésre való tekintettel, Franciaország 2018-ban szigorúan betiltotta az összes neonikotinoid tartalmú növényvédő és rovarirtó használatát, amelyeket gyakran alkalmaznak a gazdaságban.
Ezek a szintetikus neonikotinoidok az 1990-es években váltották fel az állatokra és emberekre egyaránt veszélyes toxikus növényvédő szereket. A nikotin szerkezetét és hatásait utánozzák, és viszonylag alacsony kockázatot jelentenek a nem célzott szervezetek számára.
A vegyi anyagok megtámadják a rovarok központi idegrendszerét, ezért a virágzó fák és más növények, például gyümölcsfák, szőlőskertek védelmére használják őket.
Azonban a kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy a neonikotinoidok lehetnek a legfőbb kiváltó okai az úgynevezett elnéptelenedés szindrómának, amely a méhek tömeges pusztulásához vezet.
Ezenkívül néhány jelentés arra utal, hogy ezek a vegyi anyagok a környezetre is károsak lehetnek. A neonikotinoidok jól oldódnak vízben, így, ha nagyobb víztömegbe jutnak, veszélyeztethetik az ott élő állatok egészségét.
Ezek közül a növényvédő szerek közül hármat, az imidaklopridot, klotianidint és a tiametoxamot az Európai Unió már betiltotta. 2018-ban Franciaország betiltotta a fennmaradó két vegyi anyagot is, a tiaklopridot és az acetamipridet.
Az elnéptelenedés szindróma olyan rendellenesség, amelynek során a méhkolóniában a dolgozó méhek hirtelen nagy számban eltűnnek, magára hagyva a méhanyát (más néven méhkirálynőt) és egy maroknyi ápolót, amelyek az utódok felneveléséért felelősek.
A méheket rendkívüli mértékben veszélyeztetik ezek a vegyi anyagok. Használatuk számos rendellenességet okozhat egy kolóniában, például a hím méhek alacsony spermiumszámát, csökkenti a szaporodási sebességet, memóriavesztést okoz, ezért a dolgozó méhek nem képesek visszatalálni a kaptárba, ez pedig végül a telepek teljes összeomlását és a rovarok halálát okozza.
A környezetvédők örömmel fogadták a tilalom hírét, a gabona- és cukorrépa-termelők azonban azt állítják, így nem lesz lehetőségük megvédeni a termést a kártevőktől. A mezőgazdasági szakszervezetek attól tartanak, hogy a franciaországi termelők ezzel „drámai technikai zsákutcába” kerülnek, mivel a tilalom „súlyosbítaná a más, európai és nem európai termelőkkel való tisztességtelen versenyt”.
Ezzel szemben a méhészek még több növényvédő és rovarirtó szer tilalmát kérik, mivel idővel más veszélyes anyagokkal kell majd szembenézniük. Fabien Van Hoecke, egy Bretagne-i méhész elmondása szerint „mindenütt vannak növényvédő szerek”, tehát annak ellenére, hogy a tilalom „jó dolog, nem fog megmenteni minket, mivel a mostani rovarirtókat mások váltják majd fel”.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban Donald Trump véget vetett az Obama-korszak politikájának, amely megtiltotta a hasonló szerek használatát a természetvédelmi területek közelében, így a gazdálkodók most szabadon használhatják a rovarirtó szereket.
Forrás: Filantropikum
